Hónap képe
2012. január - A kitelepített németek emlékműve Csermend temetőjében
A kép rövid címe: Keresztelő Szent János fejevételének ortodox ünnepe Bükklokon
Készítő: Ilyés Zoltán
Készítés ideje:
Készítés helye:
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A Nyitrához közeli Csermendre 1858-tól érkezett kb. 100 hannoveri és oldenburgi katolikus telepescsalád, hozzávetőlegesen 430 személy. A telepesek csermendi és nagyrépényi Splényi birtokokat vásároltak meg, ahol okszerűen gazdálkodtak. A felvidék német lakosaitól nyelvjárásilag is különböző (plattdeutsch) telepesek 1945-46-ban nem kerülhették el a kárpáti németek sorsát, legnagyobb részüket kitelepítették, főleg Németország keleti megszállási területére. A csermendiek első találkozóját 1977-ben tartották az alsó-szászországi Ankumban, ezután Steinfeld/Oldenburg község vált a legaktívabb kapcsolattartóvá, patrónus településsé (Patengemeinde). Az 1989-es rendszerváltás után intenzívebbé váltak a kapcsolatok nem csak az elszármazottak, kitelepítettek egyes csoportjai között, hanem Csermend túlnyomórészt szlovák közösségével is.
A kitelepítettek és utódaik 1992-ben - több mint 130 évvel őseik letelepedése után - egy háromnapos emléktúra keretében újra bejárták az egykori vasúti végállomástól, Érsekújvártól Csermendig tartó 70 km-es utat. A mintegy 30 résztvevőt a teljesített napi szakaszok után autóbusz vitte a nyitrai szállásra, a túra végén Csermenden felkeresték a temetőt, misén vettek részt, beszélgettek a településen maradt rokonaikkal és a falu az iskolában megvendégelte őket. Az esemény az egykori csermendiek leszármazottait élményközösségé és egy telepesfalu elbeszélt történetének részesévé tette. Az emlékező csoport egyben kifelé, a többségi szlovákság felé is reprezentált, várva a helyiekben megőrzött pozitív emlékképek, tudások felelevenítését. Az emlékező turisták performatív módon, egyfajta „reenactment” keretében játszották újra a történelmüket. A képen látható keresztet és kétnyelvű emléktáblát a csermendiek németországi honfitársi köre (Ortsgemeinschaft Tscherman), a falu és az oldenburgi Steinfeld közössége állíttatta 2005-ben a település ravatalozója mellett. A Csermendről elszármazottak honfitársi közössége azóta is rendszeresen szervez hazalátogatásokat, megemlékezéseket. A falu temetőjében több olyan síremlékre lelhetünk, amelyeken az első telepesek oldenburgi vagy hannoveri születési helyét is feltüntették.
Négy zoboralji településen (Pográny, Alsóbodok, Kalász, Nyitracsehi) a szlovák-magyar együttélést, az asszimilációt és kétnyelvűséget, a kisebbségi identitásőrzés lokális gyakorlatait intézetünk és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézete munkatársai az "Etnikai egyensúlyhelyzetek, lokális együttélési modellek két vegyes lakosságú kisrégióban (Tövishát, Zobor-vidék)" elnevezésű OTKA kutatási program keretében vizsgálják. A kutatás folyamán a Nyitra környéki németek (Csermend, krikeháj telepesek Kis-Cétényben és Puszta-Újhegyen) emlékezetével is foglalkoztunk.
