Hónap képe
2011. augusztus - Az egykori görög katolikus templom Csíklázárfalván
A kép rövid címe: Az egykori görög katolikus templom Csíklázárfalván
Készítő: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2011. július 25.
Készítés helye: Csíklázárfalva (Lăzăreşti, Románia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán
A kép leírása
Csíklázárfalvára a 17–18. század folyamán román jobbágyokat telepítettek, akik a katolikus csíki környezetben csatlakoztak a gyulafehérvári unióhoz és görög katolikusok lettek. A római katolikus székely környezetben élő lázárfalvi görög katolikusok már a 19. század első felében magyar nyelvűvé asszimilálódtak és a római katolikusokkal egyre több vegyes rítusú házasságot kötöttek. A 19. század második felében a népszámlálások tanúsága szerint a római katolikus többség mellett folyamatosan mintegy 250–300 fő közötti magyar nyelvű görög katolikus kisebbség élt. A helyi görög katolikus egyházközség 1867 óta volt önálló, temploma 1819-ben épült. A ma már elhanyagolt templomban jól látszik, hogy a bizánci szertartásnak megfelelően alakították ki a liturgikus teret: az ikonosztázion helyett téglából alakították ki a képfalat, meghagyva a királyi ajtó és a két mellékajtó nyílását. A tekintélyesebb római katolikus templom 1883-ban épült a görög katolikus templom mellett.
1912-ben 50 évi szolgálat után nyugdíjba vonult az egyházközség magyarajkú papja Boér György. Ezután a kászoni esperes − összhangban a Balázsfalvi Görög Katolikus Érsekség elvárásaival − a románul nem tudó kántortól román nyelvű szolgálatot követelt, majd Mihályi Viktor balázsfalvi érsek egy magyarul alig tudó új papot és egy magyarul egyáltalán nem beszélő kántort nevezett ki a községbe. 1912-ben a magyar szertartásnyelvű Hajdúdorogi Püspökség megalapításának küszöbén, az alcsíki szolgabíróság aktív közreműködésével, a román liturgikus nyelv erőltetése miatti elégedetlenséget és a római katolikusok helyi plébániaalapító szándékait is kihasználva, a csíklázárfalvi görög katolikusokat áttérítették a római katolikus egyházba.
Az áttérést hivatalos részről levezénylő Bartalis Ágost kászon-alcsíki főszolgabíró azt hangsúlyozta, hogy a helyi és a csíki görög katolikusok keleti rítusukat a Szent István idejében Bizáncból érkezett legelső hittérítőktől kapták, és semmi közük nincs a románokhoz. A nemzetállami diszkurzív térben a görög katolikus magyarság "kontinuitásának" a latin rítusúak és a nemzeti többség felé történő igazolása visszatérő eleme a magyar görög katolikusok önlegitimáló érvrendszerének. Az áttérés melletti historikus érvként elhangzott az is, hogy a lázárfalvi görög szertartású székelyek egykor besenyők voltak, és nincs közük a románokhoz. Ez az "oláh" stigmától való szimbolikus eltávolítás a korábbi vallási-kulturális kontextusból való kilépést és a többségi közösség – esetünkben a római katolikus székelyek – befogadását volt hivatott megkönnyíteni.
Mihályi Viktor balázsfalvi érsek a szabálytalan (egyházi főhatósági engedély nélkül történt) áttérés miatt tiltakozott Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspöknél. A Hajdúdorogi Egyházmegye felállításával és a Székelyföldi Vikariátus (külhelynökség) megszervezésével Csíklázárfalva a magyar egyházmegyéhez került. A hajdúdorogi egyházmegye apostoli kormányzója, Papp Antal munkácsi püspök a balázsfalvi görög katolikus érseknél és a gyulafehérvári püspöknél tájékozódott, majd a szabálytalan áttérés vizsgálatára Jaczkovics Mihály székelyföldi külhelynököt küldte ki, aki megállapította az áttérés szabálytalan voltát, és azt is, hogy a hívek egy része erőszak hatása alatt hagyta el rítusát, ami miatt Bartalis megrovást kapott. Jaczkovics szerint az agitáció és a megfélemlítés miatt "a hívek most már annyira ragaszkodnak a latin szertartáshoz, hogy csak abban az esetben térnének vissza a görög katolikus egyházba, ha maguk a latin papok jelentenék ki előttük, hogy átállásuk törvénytelen volt."
Van ugyan adat a lázárfalvi görög katolikus egyházközség újjászervezésére, a hívek túlnyomó többsége azonban – ahogy ezt a későbbi népszámlálások és sematizmusok is bizonyítják – nem tért vissza eredeti rítusához. 1914 nyarára megszervezték a római katolikus egyházközséget Lázárfalván, ezzel a lázárfalvi görög katolikusok rítusváltása és "magyarrá válása" gyakorlatilag befejezést nyert.
A templom tulajdonjogát illetően vita van a római katolikus és az ortodox egyház között. Az ortodoxok arra hivatkoznak, hogy 1948-ban minden görög katolikus templom tulajdonjoga az ortodox egyházra szállt, a római katolikusok szerint, mivel 1948 előtt a hívek kizárólag a római katolikus egyházba tértek be, a templom a római katolikus egyház birtokában van. 2004-ben a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökség képviselői, Selejan püspök vezetésével, rendőri kísérettel megkísérelték a birtokbavételt és a római katolikus templom kertjétől elválasztó közkerítés felépítését, amit a helyiek megfélemlítő erődemonstrációnak értékeltek.
Ilyés Zoltán
A csíklázárfalvi egykori görög katolikus templom belső tere
Letölthető dokumentumok:
| Név | Megjegyzés | Típus | Méret | |
| Az egykori görög katolikus templom Csíklázárfalván | jpg | 66 KB | Letöltés | |
| A csíklázárfalvi egykori görög katolikus templom belső tere | jpg | 56 KB | Letöltés |
