Hónap képe

2011. szeptember - Milleniumi emlékmű Mecenzéf Dörfl nevű határrészén

2011. 09. 01.
2011. szeptember - Milleniumi emlékmű Mecenzéf Dörfl nevű határrészén

A kép rövid címe: Milleniumi emlékmű Mecenzéf Dörfl nevű határrészén
Készítő: Ilyés Zoltán
Készítés ideje: 2001. augusztus
Készítés helye: Mecenzéf (Medzev, Szlovákia)
Jogtulajdonos: Ilyés Zoltán

 

A kép leírása

Szlovákia ma legnagyobb és sokat hivatkozott német közösségét a Bódva völgyi Mecenzéfen (Unter-, Obermetzenseifen, Nižny-, Vyšny-Medzev) találjuk. Mecenzéf hagyományosan magyarérzelmű közösség volt, ami egyfelől nyelvhatár közeli fekvésével, másfelől a mecenzéfi mánták vaseszköz-gyártó szakmájával és az ezzel összefüggő vásározás megkövetelte mobilitással magyarázható. A Mecenzéfre is kisugárzó Szepesség "hungarus tudatú" mintája és a Kiegyezés utáni magyarosítási törekvések is mind a magyarosodás irányába hatottak. 1910-re a két Mecenzéf népességének 28 %-a lett magyar anyanyelvű, igaz ezek hozzávetőlegesen egyötöde Rozsnyó vidékéről és a Csermosnya-völgyből beköltözött vagy beházasodott magyar volt.  Még inkább bizonyítja a magyar nyelvi minta terjedését a magyarul beszélők jelentős száma, ez 1910-ben a két település 4230 fős össznépességének mintegy 2/3-át tette ki.

A mecenzéfiek patriotizmusát jelzi, hogy Rákóczi kurucai és az 1848-49-es szabadságharc honvédjei számára is nagy mennyiségben kovácsoltak fegyvereket. A 19. század utolsó harmadában a jól szituált hámortulajdonosok fiaikat Budapestre küldték tanulni, ösztönözték hivatalnoki pályára lépésüket. Előkelőnek számított, ha a jómódú családok és magasabb rangú hivatalnokok egymás között magyarul beszéltek. Ezt a magyarosodást segítette a német nyelvű oktatás fokozatos elsorvasztása is, ennek ellenére nem felejtették el a helyi mánta dialektust.

A mecenzéfiek hazafias beállítódását jól példázza a Millenium esztendejében készült és az első település (Dörfl) helyén felállított német és magyar feliratú öntöttvas obeliszk szövege, amely a helyiek szerint a történelmi Magyarország egyetlen német feliratú milleniumi emlékműve:

Milleniumi emlék 896-1896/ A karddal szerzett, / a kereszttel fenntartott / és a munka által felvirágzott hazán legyen Isten áldása. / A hagyomány szerint itt volt bölcsője Mecenzéf városainak. Az ősök iránti kegyeletből a hálás unokák. (magyarul)

Zur Erinnerung an den tausendjährigen Bestand unseres geliebten Vaterlandes Ungarn. Im Jahre 1896 gewidmet von den Bürgern der königlich-priviligierten Bergstadt Untermetzenseifen.
(magyar fordításban: Szeretett szülőhazánk Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére. Krisztus 1896. esztendejében állították Alsómecenzéf szabad-királyi privilegizált város polgárai.)

Wir weihen dies Monument dem Boden,/ wo unsre Ahnen, kleine Schar,/ einst Gottes Gnad erhielt von Oben,/ fromm durchzuleben viele Jahr. Ach lasst uns diesen Platz jetzt küssen,/ wo unsrer Väter Dörfchen stand!/ Den Grundstein legten sie, wir wissen, zu unserer Stadt mit eigener Hand.
(magyar fordításban: Ezt az emléket annak a Földnek szenteljük, / ahol őseink kicsiny serege, / az Úr kegyelmét megkapta föntről, / hogy jámboran élhessen sok esztendőt. / Óh, csókoljuk meg ezt a helyet, / ahol atyáink faluja állt! / Városunk alapkövét, mi tudjuk, ők rakták saját kezükkel.)

Az ezredforduló után a fémtolvajlás miatti félelemtől vezetve a helyiek a Rudolf Schuster (szlovák államelnök 1999-2004 között) által alapított alsó-mecenzéfi technikatörténeti múzeum udvarára helyezték át az emlékművet.

Ilyés Zoltán



 

Az emlékmű részlete

 


Letölthető dokumentumok:
Név Megjegyzés Típus Méret  
Milleniumi emlékmű Mecenzéf Dörfl nevű határrészén jpg 57 KB Letöltés
Az emlékmű részlete jpg 61 KB Letöltés