Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Agy és idegrendszer

Alzheimer-kór (öregkori gyengeelméjűség, senilis dementia)

Az Alzheimer-kór tünetei

A tünetek hasonlatosak a normális öregkori jelenségekhez: emlékezetgyengeség, tájékozottsági zavarok. Később ehhez társulhatnak beszéd- és olvasási zavarok. A beteg számára a mindennapi élet egyszerű teendői már túlzott igénybevételt jelentenek. A betegség végén a személyiség teljesen szétesik.

Alzheimer-kór okai

Az Alzheimer-korban meghaltak agyának vizsgálata kiderítette, hogy kóros lerakódások az idegsejtek egymás közti kapcsolatát megakadályozták. Az agysejtek elhalnak, és az agyszövetben elkeményedett gócok keletkeznek. A betegségek okairól mind a mai napig csak feltételezéseink vannak. Valószínűleg az életmód, hiányjelenségek, környezeti hatások, mérgeződések és anyagcserezavarok azok a tényezők, amelyek a betegséget elősegítik. Örökletes hajlam lehetősége sem zárható ki. Bizonyos, hogy ez a kórkép nem tekinthető felgyorsult öregedési folyamatnak, minden arra mutat, hogy önálló betegségről van szó.

Megbetegedési kockázat

Általában az emberek 1 %-a szenved ettől a betegségtől. A 65 év felettiek között ez az arány 5%-ot, a 80 évesek felett már 20%-ot tesz ki.

Lehetséges következmények és szövődmények

Az első tünet megjelenésétől közel 8-10 év telik el, amíg a halál megváltja a betegeket a tünetektől. Minél előrehaladottabb a betegség, annál inkább rászorulnak az érintettek az ápolásra és támogatásra. Amennyiben ebben nem részesülnek, szemmel láthatóan felgyorsul a betegség a teljes összeomlásig. Szakképzett gondozás és segítség nélkül a hozzátartozók számára az Alzheimer-betegség többnyire teljes tanácstalanságot és reménytelenséget kelt.

Megelőzés

Ez ideig nincs rá mód.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Akkor, hogyha gyanúnk támad erre a betegségre.

öngyógyítás

Nem lehetséges.

Alzheimer-kór kezelése

Mind ez ideig semmilyen gyógyszeres kezelés sem hozott valódi javulást. Legjobb eredményt olyan kezelésekkel lehetett elérni, amelyek azon alapulnak, hogy kihasználják a betegek még meglévő szellemi képességeit, anélkül, hogy túlterhelnék őket.