Bibliográfiai újdonságok

Hasznos nyelvészet

Szerző(k): Kontra Miklós
Kiadás helye: Somorja
Kiadó: Fórum Kisebbségkutató Intézet
Kiadás éve: 2010
ISBN: 978-80-89249-40-4
Oldalszám: 235 o.

"Hogy a társadalmilag hasznos kutatásnak mekkora a becsülete a tudósok között, az tudományonként változik: aligha van orvos kutató, akit egy sikeres gyógyszeripari alkalmazás lehetősége ne motiválna, de például a nyelvészek között vannak, akik csak a fejüket vakarnák arra a kérdésre, hogy mi is az ő tudományuk társadalmi haszna. Ebbe a kötetbe olyan tanulmányokat válogattam, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe.

Az egyes írások különféle alkalmakból születtek: van évfordulós tanulmány (a magyar lingvicizmusról, és az Értelmező Szótár szépirodalmi cenzúrázásáról), van olyan írás, amit a közszolgálati rádió egyik határon túli magyarokat gúnyoló műsora váltott ki belőlem, s vannak konferencia előadások is, melyeket Révkomáromban, Újvidéken, Csíkszeredában, Kolozsváron vagy Budapesten tartottam.

Az írások témái is sokfélék: több szól a Trianon utáni magyar nyelvváltozatok kérdéseiről, a nyelvpolitikáról, az anyanyelvi nevelés gondjairól, a nyelvi jogokról. Van olyan írás is, amelyből megtudhatja az Olvasó, hogy a nyelvhez, úgy mint a focihoz, akár a politikusok is értenek."

(A szerző)

Figyelem! Könyvbemutató

Kontra Miklós legújabb könyvének bemutatójára kerül sor a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár közös rendezésében Somorján a városi könyvtárban 2010. szeptember 10-én 17.30 órakor. A könyv megvásárolható a helyszínen, illetve megtalálható a www.foruminst.sk weboldalon. A kötetet bemutatja: Szabómihály Gizella (Gramma Nyelvi Iroda)
Részletek...

A kiadvány teljes terjedelemben letölthető a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjáról.

Tartalomjegyzék

Hasznos nyelvészet? Mi fán terem, ha terem?

Szociolingvisztika

1. Nyelvi emberi jogi polémiák
1.1. Kultúra-, nyelv- és kontextus-specifikus jogok vagy egyetemes jogok?
1.2. Hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűség?
1.3. A nyelvet kell megmenteni vagy a beszélőit?
1.4. A nyelvet beszélői akarata ellenére is meg kell menteni?
1.5. Nyelv és identitás
1.6. Liberális nyelvpolitika?
1.7. Társadalmi mobilitás
1.8. Nyelvhalál vagy nyelvgyilkosság?
1.9. A politikusok józan paraszti esze
1.10. A nyelvészek dolga
2. Ki cenzúráz - A cenzúra nem (tört)?
2.1. A lektori jelentések szerzőjéről
2.2. Az írókról s az irodalomról
2.3. Irodalmi idézetek az ÉrtSz-ban, melyek valószínűleg vagy részben túlélték az ideológiai lektorálást
2.4. Szócikkek, melyekből kimaradtak szépirodalmi idézetek
3. A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása
3.1. Zsuzsa kikosarazott
3.2. Éva büszke adatközlői
3.3. Miért lenne jó titkos hangfelvételeket készíteni?
3.4. A kisajátítás két fajtája: gyarmatosítás és plágium
3.4.1. Gyarmatosítás
3.4.2. Plágium

Magyar anyanyelvi nevelés

4. Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza)
5. Van mit tennünk, bőven
6. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi
6.1. Bevezetés
6.2. A magyarok és a nyelvművelés
6.3. Egy országos reprezentatív vizsgálat néhány eredménye
6.4. Tanulhatóság
6.5. Többgenerációs feladat
6.6. Miként lehet legitimálni a társadalmi előítéleteket?
6.7. A lingvicizmus legrosszabb fajtája
6.8. Konklúziók
6.9. Félreértések a magyar lingvicizmus körül
6.10. A lingvicizmust körülvevő „jogos döbbenet”
6.11. Mit lehet akkor tenni?

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

7. A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén
8. Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál”
8.1. Az egynyelvű szemlélet utóbbi negyedszázada
8.2. Emberi és szaktudományi vonatkozások
8.3. A szótárak határtalanításáról
9. A tankönyvek nyelve és a magyarigazolvány
9.1. Miért különböznek a vajdasági magyar szaknyelvek a magyarországiaktól?
9.2. Mit lehet tenni a szaknyelvi eltérések csökkentésére, netán kiküszöbölésére?
10. Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja
10.1. Óvodától az egyetemig magyarul
10.2. Miért kell az államnyelven is tanulni?
10.3. Társadalmi mobilitás, érvényesülés
10.4. Félelem a politikusainktól
10.5. Az informálás és az informálódás felelőssége
11. Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről
11.1. Válasz a Regio kérdéseire

Nyelvi jogok, nyelvpolitika

12. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika
12.1. Bevezetés
12.2. Mire jó a nyelvészet?
12.3. Két megjegyzés társadalmi felelősségünkről
12.4. Nincs explicit magyar nyelvpolitika
13. Hasznos nyelvészet
13.1. Három említés Szépe Györgyről: Kiefer (1991), Szilágyi (2001), Skutnabb-Kangas (2001)
13.2. Milyen az a hasznos nyelvészet?
13.3. „Modernista fordulat”
13.4. Nyelv, politika, nyelvpolitika
14. Globalizáció, magyar nyelvi kisebbségekés nyelvpolitika
14.1. Előzetes
14.2. Néhány megjegyzés a globalizációról
14.3. Néhány megjegyzés a magyar nyelvi kisebbségekről
14.4. Megjegyzések a kárpát-medencei magyar nyelvpolitikáról
15. Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében
15.1. A nyelvi genocídium fogalma
15.2. Nyelvi genocídium az oktatásban
15.3. Három mai magyarországi példa
15.4. Környező országbeli példák
16. A focihoz és a pedagógiához mindenki ért, a nyelvhez még a politikus is
16.1. A politikusok eleget tudnak a nyelvről, nem kérdeznek meg nyelvész szakértőket
16.2. A nyelvi jogok kodifikálása Romániában és az RMDSZ
16.3. Angoltanulás Magyarországon - alanyi jogon
16.4. Egymást kioltó akciók
16.5. Félelem a politikusainktól
16.6. Nem hallatszik a nyelvészek szava

Összevont bibliográfia

Tárgymutató

Személynévmutató

Impressum