Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Bőrbetegségek

Bárányhimlő

A bárányhimlő lehetséges okai

A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza. E vírus két jellegzetes betegség, a bárányhimlő (varicella) és az övsömör (herpes zoster) kiváltója. Cseppfertőzés útján terjed, s addig fertőző, amíg a pörkök le nem esnek a bőrről.

Övsömör gyakrabban fordul elő felnőttkorban. Oka a bárányhimlő vírusának reaktiválódása. A vírus inaktívan megbújik a gerincvelő idegsejtjeiben. Ezen inaktív vírusokat az életkor előrehaladtával az immunitás csökkenése aktiválja.

Súlyos bárányhimlő

Felnőttek esetén a bárányhimlő súlyos stáriumot is elérhet ↑

A bárányhimlő tünetei

Gyermekek esetén a bárányhimlős fertőzés első jele a kiütés. A betegségérzés hiányozhat.

Felnőttkorban a betegség lényegesen súlyosabb, és gyakoriak a tünetek a bevezető időszakban, vagyis a fertőződés és a kiütések megjelenése között is. E tünetek közé tartozhat a láz, elesettség, a fejfájás, esetleg az átmeneti erythemás (piros foltos) kiütés.

Az igazi kiütés, mely gyermekek és felnőttek esetén egyaránt egyforma, rózsaszín/vörös, kisméretű kiemelkedő pöttyök formájában jelentkezik, melyeket vesiculák (hólyagocskák) követnek. E pöttyök ellipszis alakúak, s szabálytalan időközönként több nap alatt törnek ki. A himlők ciklusa a következő: rózsaszín folt – vesicula – pustula (gennyhólyag) – var. A varok végül leesnek, s tiszta bőr marad utánuk. A teljesen kialakult bárányhimlő e stádiumok kombinációját mutatja.

A kiütések eloszlása jellemzően centripetális (a test közepe felé irányuló) a törzsön, az arcon, a hajas fejbőrön és a felső végtagokon. Súlyos esetben a himlők az egész testek beborítják, bár a himlőkkel legsűrűbben borított területek ekkor is centripetális eloszlást mutatnak.

A száj, a torok, az orr nyálkahártyáján, valamint a szem kötőhártyáján hólyagok keletkeznek. Ezek torokfájást, köhögést, könnyezést okozhatnak, melyek a hólyagok gyógyulásával enyhülnek.

A bárányhimlő egészen addig fertőző, amíg a varok kiszáradnak, elválnak a bőrtől, és lehullanak.

gyermek bárányhimlő

A kiütések ellenére, gyermekkorban a bárányhimlő ritkán okoz problémát ↑

Diagnózis és előfordulás gyakorisága

A diagnózis alapjai általában a klinikai tünetek, a jellegzetes kiütések megjelenésével. Amennyiben a betegség nehezen diagnosztizálható, elektronmikroszkópos vizsgálat, vírustenyésztés és vérvizsgálat válhat szükségessé.

A gyerekek többsége korai életkorban átesik a betegségen. Az emberek 90 százalékánál egyszer kialakul a betegség. Előnyösebb fiatalkorban túlesni a bárányhimlőn, hogy ellenállás alakuljon ki a szervezetben a vírussal szemben, elkerülve ezáltal a felnőttkori, súlyosabb bárányhimlőt.

Kezelés és gyógyulás

Speciális kezelés nem létezik. Az antipruritikumok (viszketésellenes szerek), például a mentolos hintőpor enyhítik a viszketést, s általában ennél több nem is szükségeltetik.

A másodlagos bőrfertőzések kezelése antibiotikumos krémek vagy tabletták alkalmazását teheti szükségessé.

Súlyos betegség esetén – például gyengült védekezőképességű betegeknél – aciklovir vírusellenes gyógyszer javasolt orálisan vagy injekció útján.

A megelőző lépések – például a varicella-zoster immunoglobulin (a vírus egy másik betegtől származó antitestjei) – megváltoztathatják a betegséget vagy megakadályozhatják annak kialakulását, amennyiben egy fertőzött személlyel való érintkezést követő 48 órán belül alkalmazzák őket. Az aciklovir profilaktikusan (megelőzésképpen) a betegségnek kitett gyenge immunrendszerű személyek esetén is használható. Erőteljes bőrirritáció jön létre. A kiütéseket nem szabad vakarni, ugyanis ez csúnya varosodást okoz. A vakarás másodlagos bőrfertőzéshez is vezethet, melyet gyakran a Streptococcus aureus okoz.

Teljes gyógyulás a tünetek jelentkezését követő 14-21 napon belül várható. A gyermekeknek tanácsos két hétig otthon maradni.

A bárányhimlő lehetséges szövődményei

Gyermekek körében ritkák, felnőttkorban azonban valószínűbbek a szövődmények, melyek többek között az alábbiak lehetnek:

  • Encephalitis (agyvelőgyulladás)
  • Gyermekek esetén a másodlagos bőrfertőzés a leggyakoribb
  • Tüdőgyulladás (pneumonia): e tüdőbetegség jele lehet a tachypnoe (szapora légvétel). A tüdőgyulladás átlátszó nodulákat hoz létre a tüdőben (nagyon kicsi nodulák vagy sebek jellemzőek), melyek gyógyulás során kalcifikálódnak, s mellkasröntgenen is láthatóvá válnak
  • Hemorrhagiás bárányhimlő (amikor a hólyagocskák bevéreznek)
  • Az enchephalitis, a tüdőgyulladás és a vérzéses szövődmények általában idősebb vagy gyengült immunrendszerű betegeknél fordulnak elő

Prognózis és megelőzés

Általánosságban megállapítható, hogy a gyermekek teljesen felépülnek. A felnőttkori megbetegedés azonban gyakran sokkal súlyosabb. A szövődmények, például a tüdőgyulladás, az encephalitis és a hemorrhageás változat toxikusabb és súlyosabb betegséget eredményez, ám ilyen esetekben is a teljes felépülés a jellemző.

A bárányhimlő életveszélyes lehet a gyengült immunrendszerű betegek esetén, így számukra alapvetően fontosak az egyéb kezelések. A gyengült immunrendszerű betegek felépülését immunoglobulin és aciklovir segítheti. A bárányhimlő visszatérése rendkívül ritka.

A bárányhimlő megelőzéséhez elegendő a fertőzött beteggel való kontaktus kerülése, ám úgy tartják, hogy érdemes lehet hagyni, hogy a gyermek fiatalon elkapja a betegséget, mivel ilyenkor enyhébb lefogyású. Egykor elterjedtek voltak a „bárányhimlőpartik”. Amint kialakult egy gyermekben a betegség, az anyák összegyűjtötték a gyerekeket, és hagyták, hogy megfertőződjenek, hogy ezáltal életre szóló immunitás alakuljon ki bennük.

A hólyagok varasodtak, s hamarosan leválnak a bőrről. ↑

A védőoltás már rendelkezésre áll, egészséges gyermekeknek adható, a kezelőorvos határozza meg, hogy mikor olthatók.