Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Bőrbetegségek

Kontakt ekcéma

Kontakt ekcéma tünetei

Kivörösödött, duzzadt bőrfelületek, többnyire viszketési ingerrel és kis hólyagok képződésével. A továbbiakban a kis hólyagok megnyílhatnak, nedveznek és pörkösödnek. Ha a gyulladás javaul, hámlik a bőr. Idült esetekben a bőr szarurétege megvastagodik.

A kontakt ekcéma a test bármely részén keletkezhet. Általában arról a testrészről nevezik el, ahol kialakul, pl. kézekcéma, lábszárekcéma stb. Az ekcéma az első előfordulási helyről más területekre is átterjedhet.

A kontakt ekcéma okai

  • Közvetlen érintkezés a bőrt izgató vagy a bőrre ártalmas anyaggal. Erősen ingerlő anyagok, mint, savak, lúgok vagy fenol, néhány percen belül okozhatnak látható bőrelváltozásokat. Gyengén izgató anyagoknál napok telhetnek el, amíg a bőrelváltozások megjelennek.
  •  Allergiás reakciót kiváltó anyaggal történt első érintkezés és az újabb érintkezés között, amely az ekcémát okozza, néhány napos vagy többéves időtartam lehetséges. Így megtörténhet, hogy az ember hirtelen valamely anyagra allergiásan reagál, habár addig éveken keresztül problémamentesen használta.

Az előidéző okok kutatása akkor válik komplikálttá, ha a kontakt ekcéma csak az allergiát kiváltó bőrizgató anyag és a napfény együttes hatására keletkezik (phototoxicitás vagy photoallergiás kontakt ekcéma). Az allergia kialakulása hátterében gyakran pszichés tényezők is feltételezhetők.

Megbetegedési kockázat

Ellentétben a gyakran hangoztatott véleménnyel, hogy az ekcémaszerű megbetegedések száma erősen emelkedik, az orvosok által megállapított ekcémák a nyolcvanas évek eleje óta a felnőtteknél viszonylag állandó számúak; 40 százalék férfi és 60 százalék nő.

A megbetegedési kockázat emelkedik:

  • személyeknél, akiknek öröklött hajlamuk van az allergiára,
  • személyeknél, akik állandó kapcsolatban vannak allergiát okozó anyagokkal, pl. építőmunkások, fodrászok stb. Azon bőrmegbetegedések száma, melyeket a biztosító munkahelyi ártalomként elismer, az utolsó években erősen emelkedett.

Lehetséges következmények és szövödmények

A közvetlenül károsan ható, vagy allergiát okozó anyagok huzamosabb  használatánál az ekcéma az egész testre szétterjedhet. Amíg a bőrelváltozások fennállnak és közvetlenül a gyógyulás után is, az egész bőrfelület erősen érzékeny minden anyag iránt.

Egy ekcéma következtében károsodott bőrön más baktérium- és gombafertőzések is könnyen elterjedhetnek. Az ekcémák nem fertőzőek.

Megelőzés

Lehetséges, ha ismert a kontakt ekcémát okozó anyag. Ebben az esetben ezzel az anyaggal minden kapcsolatot kerülni kell. A takaritási munkákat nem ajánlatos puszta kézzel végezni. PVC-kesztyűt kell húzni, alája pamutkesztyűt. A gumi-kesztyűk ugyancsak okozhatnak ekcémát.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amint a panaszok fellépnek.

Öngyógyítás

Hirtelen fellépő kontakt ekcémáknál az érintett bőrrészt néhány percen át vízzel kell leöblíteni, utána steril kötéssel lefedni. Púder, vaj, olaj vagy más „háziszer" használata nem ajánlatos. Általában minden izgató vagy allergiát keltő anyaggal való kontaktust mellőzni kell. Ez főként a kozmetikumoknál nehéz dolog, mert a gyártók nem kötelesek az (alap anyagokat megnevezni. Viszont a saját készítésű kozmetikai anyagoknál tudja az előállító, hogy mit használt fel. Kézekcémánál enyhe szappant vagy tisztítótejet kell használni. Mosás után alaposan meg kell szárítani a kezeket és illatszer nélküli krémmel naponta többször bekenni. Minden tisztogatási munkánál pamutkesztyűt és fölötte PVC-kesztyűt kell viselni.

Kontakt ekcéma kezelése

A kontaktdermatitis más bőrbetegségekhez (pl. ,,ombasodas) hasonlít. Ezért minden kezelés előtt gondos diagnózist kell megállapítani. Amíg a kiváltó anyagokat nem iktatták ki, a kezelés hatástalan marad, vagy a betegség kiújulhat. A kiváltó anyag kiiktatása nagyon nehéz lehet. Szükséges hozzá az alapos tájékozódás a foglalkozás, hobbik, háztartási tevékenységek, szabadság alatti szokások, ruházat, felhasznált gyógyszerek és kozmetikai szerek iránt.

A speciális — bőrre helyezhető — teszteket, amelyekkel az ekcéma okozóját keresik, csak a heveny, lezajlott betegség után alkalmazzák. Az acut kontakt ekcémát többnyire kortizontartalmú kenőcsökkel kezelik. A lehetséges mellékhatások miatt általában három hétnél tovább nem ajánlatos használni. Erős viszketési ingernél antihisztamin-tartalmú gyógyszerek szedése segít. Ezek a szerek általában tompítóan és megnyugtatóan hatnak a bőrre. Az ekzema erőteljes kifejlődésekor a kortizont közvetlenül a vérbe juttatják.

A kontakt ekcéma előfordulásainak helye és okai

Hajas fejbőr: minden kozmetikai anyag (haj-festék és hajápoló szerek is). Mivel a fejbőr különösen ellenálló az allergiát okozó anyagokkal szemben, ezért a hatás gyakran csak a szomszédos bőrterületeken (szemhéjak, fülek, nyakszirt, arc) és a kezeken mutatkozik.

Szemhéjak: minden olyan anyag, mely a hajas fejbőrre, az arcra és a kezekre kerül, különösen a körömlakk. Ezenkívül a gázszerű anyagok, mint parfüm, orrspray, rovarirtó spray, tisztítószerek, bútorpolitúr, növényi olajok, faanyagok, művíasz, a kontaktiencsék tisztítószerei.

Homlok: hajpántok, kalappántok (okai kromát és olyan anyagok, amelyekkel a kalapokat preparálják, pl. babérolaj, műanyag).

Arc: minden kozmetikai szer, amit az arcon, vagy az arc közelében alkalmaznak. Ezenkívül minden olyan anyag, amely a kezekről vagy a környező levegőből az arcra kerül.

A szemöldök között, a fülkagylók mögött: szemüvegrészek (okozója kobalt), hallókészülékek.

Fülcimpák: fülbevalók, különösen a nikkelből készült divatékszer.

Orr: orrkenőcsök és -cseppek, sprayk, parfümök, mentolillatú papírzsebkendők. 

Ajkak, szájüreg: fogkrémek, szájvizek, Citrus- termékek, élelmiszerek konzerváló anyagokkal és mesterséges színezőanyagokkal, szájrúzsok, szájkenőcsök, cigaretták és szivarok vége, cigarettaszipkák.

Nyakszirt, nyak: mindenfajta gallér, parfüm, körömlakk, kozmetikai szerek, a ruhadarabok festékanyagai (különösen a fekete ruházat), gyapjúszövetek, selymek, ékszer.

Hónaljak: dezodoráló- és izzadásgátló szerek, szőrtelenítők, hónaljvédő izzadság elleni betétek a ruhákban (gyakran láthatatlanul bevarrva), festékanyagok a ruhadarabokban, parfümök.

Kezek, kézfejek, alsókarok: mosó- és tisztítószerek, kromátok, cement, nikkel (divatékszer).

A kéz belső felülete: plasztik vagy színes anyag a kormánykeréken.

Az ujjak hátsó felülete: gumikesztyűk.

Mutatóujj: szemüvegkeret, írószerek, az ujjakkal behelyezett kúpok, felkent kenőcsök, növényi hagymák, fokhagyma, paradicsom, sárgarépa és számtalan más anyag munka közben vagy szabadidőben.

Felsőtest: ruhadarabok, fürdőszerek, szappanok, masszázsszerek, a zsebek tartalma, fémek a bőrt közvetve vagy közvetlenül érintő ruhadarabokban.

Nemi szervek környéke: minden fogamzásgátló anyag, mosakodószerek, parfümök, gyógyszerek.

Has: gombok, nadrágszegecsek.

Ülep: WC-ülőke, párnahuzatok, alsóruházat.

Végbél: aranyérkúpok és -kenőcsök, az elfogyasztott élelem (evés, ivás), hashajtók.

Comb: harisnyatartó, a nadrágzsebek tartalma, az alsóneműből elégtelenül kiöblített mosószerek, a ruházat combokat borító, belső oldala.

Lábszár: harisnyaanyag és -festék, a lábszár-fekélyek kezelése, gyapjúholmik.

Láb: cipőanyag (pl. krómmal cserzett bőr, műanyag ragasztóanyagok), cipőkrémek, gombaellenes szerek, izzadáscsökkentő szerek, fertőtlenítőszerek (formaldehid).