Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Bőrbetegségek

Melanoma

A melanoma tünetei

A melanoma, vagyis melanoma malignum a bőrrák egyik ritka típusa. Gyorsan terjed, és megfelelő kezelés hiányában halálos is lehet.

Melanocyták

A melanoma malignumot a melanocyták rendellenes burjánzása okozza. A melanocyták olyan speciális sejtek, melyek egy melaninnak nevezett sötét pigmentek hoznak létre, melynek feladata a bőr ultraibolya sugárzással szembeni védelme.

A melanocyták kisebb csoportjai egyszerű anyajegyek, melyek gyermekkorban és serdülőkorban jelennek meg. Melanoma malignum kialakulhat meglévő anyajegyből vagy nomális bőrön is. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy:

  • Mérete megváltozik
  • Szabálytalan körvonalúvá válik
  • Pigmentációja megváltozik
  • Szivárog, vérzik vagy viszket.

Egyéb területek

A melanoma ritkábban a szemben fordul elő, vagy az íriszben (a szem színes részén), vagy a choroideán (az érhártyán).

A melanoma megjelenhet a körömágy alatt, az orrban vagy belső szervek felszíni rétegén, például a nyelőcsövön is. A tünetek az érintett szervhez kapcsolódnak, jelentkezhet például nyelési nehézség, orrvérzés vagy látászavar.

A melanoma maligum a szemet is megtámadhatja ↑

A melanoma négy típusa

A melanoma malignum négy legfőbb típusa a következő:

Felszíni: az esetek 70 százalékát teszi ki. E melanomák férfiaknál különösen a háton, nőknél a lábon jelentkeznek. A rákos sejtek bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe, ám eleinte általában vízszintesen terjednek. A korai felismerés révén lehetővé válik a melanoma kimetszése, remélhetőleg még azelőtt, hogy megindult volna a függőleges terjedés. Ez növeli a gyógyulás esélyét.

Nodularis: csomó képződik a bőrön, mely akár vérezhet is. Általában a mellkason és a háton fordul elő. Függőlegesen terjed, ezért jelentős veszélye áll fenn annak, hogy átterjed a belső szervekre.

Acralis: a tenyéren, a talpon, a köröm közelében vagy alatta, elszíneződés formájában jelenik meg.

Lentigo maligna: e lapos, sötétbarna foltok gyakran idősek nap által károsított arcán bukkannak elő. Többéves inaktív állapot után is terjedésnek indulhatnak.

Lentigo maligna melanoma

A melanoma kialakulásának okai

A melanoma malignumot az ultraibolya sugarak okozzák:

Napfény – a napból származó ultraibolya sugaraknak való túlzott kitétel károsítja a bőrt, és hajlamossá teszi a melanomák kialakulására. A feltételezések szerint a napégés még veszélyesebb, mint a napnak való tartós kitétel

Szolárium – a naphoz hasonlóan a szolárium is ultraibolya sugarakat bocsát ki, és károsíthatja a bőrt.

Rizikófaktorok

A melanoma malignum ismert rizikófaktorai közé tartoznak az alábbiak:

Világos bőrtípus – a világos bőrűek esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki melanoma

Gyermekkori napégés – a napnak túlzottan kitett gyermekek esetén a későbbiekben fokozott a melanoma kockázata

Nagyszámú anyajegy – a sok (száznál több) anyajeggyel rendelkezők nagyobb veszélyben vannak.

Melanoma előfordulási gyakorisága

Az elmúlt években rendkívüli mértékben megnövekedett a bőrrákos esetek száma. Az Egyesült Királyságban jelenleg évente 40000 új esetre derül fény, így a második leggyakoribb ráktípussá vált.

A két leggyakoribb bőrráktípus a laphámrák és a baselsejtes rák. A melanoma malignum az esetek 10 százalékáért felel.

A melanoma malignum minden korosztályt érint, bár 40-60 éves korban, illetve nők körében jellemzőbb. A betegek 10 százalékának valamelyik családtagja is érintett volt.

Diagnózis

A melanoma malignum diagnózisa kimetszéses biopsziával erősíthető meg. Ennek során helyi érzéstelenítés mellett eltávolítanak minden gyanús anyajegyet, és kevés normális szövetet is a környezetből, melyeket aztán mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá. Esetenként második, szélesebb kimetszés is szükségeltetik, és amennyiben nagy bőrfelület került eltávolításra, bőrgraft alkalmazandó.

A rák terjedése

Több módszerrel is megállapítható, hogy a rák képezett-e áttétet a test többi részében. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

Nyirokcsomók vizsgálata – a nyirokcsomók a rák terjedésének első területei. Ha dudor érezhető (gyakran a hónaljban vagy a lágyékhajlatnál), műtéti úton eltávolítható. A 6-10 csomót tartalmazó mintát mikroszkóp alatt vizsgálják, a terjedés nyomait keresve. Ha bármelyik nyirokcsomó rákos sejteket tartalmaz, műtétileg eltávolítják az adott területen lévő összes nyirokcsomót. Minél több nyirokcsomó rákos, annál nagyobb a test más részén való áttétképződés valószínűsége.

Mellkasi röntgen, csontszcintigráfia és CT a rák más szervekre való átterjedésének megállapítása céljából.

Melanoma kezelése

Ha a melanoma és minden megnagyobbodott nyirokcsomó eltávolítása után semmi nem utal a terjedésre, további kezelés nem szükséges.

Ha a melanoma a nyirokcsomón túl távolabbi szervekre, például a tüdőre vagy a májra terjedt, a rák gyógyíthatatlan. Kemoterápiára kerül sor, ám ez nem képes meggyógyítani a betegséget.

Önvizsgálat

Javasolt a nyirokcsomók önvizsgálata és a beteg utánkövetése, mivel minden későbbiekben megnagyobbodó nyirokcsomó műtéti eltávolítást igényel. Nagyon fontos, hogy a beteg védje a bőrét a naptól.

Új kezelési lehetőségek

Az alábbi területeken vannak folyamatban kísérletek:

  • Vakcinás kezelés – a melanomasejtek megváltoztatására képes vakcinák kifejlesztése van folyamatban, hogy testbe történő beinjekciózást követően növeljék a szervezet rákos sejtekre adott immunválaszát
  • Immunterápia – ennek során a szervezet immunrendszerében természetes módon előforduló anyagok, például interferon használatára kerül sor.

Megelőzés

Mivel a feltételezések szerint a melanoma malignum oka az ultraibolya sugárzás, a leghatékonyabb megelőzés az ilyen sugaraknak való kitétel elkerülése. Ez többek között az alábbiakat foglalja magába:

  • A napon töltött idő csökkentése, különösen világos bőrűek esetén. Az ózonréteg elvékonyodása miatt egyre több ultraibolya sugárzás érkezik a légkörbe, ezért nyáron a szabadban fényvédő krémek alkalmazása szükséges
  • Ügyelni kell arra, hogy a gyerekek ne töltsenek túl sok időt a napon
  • Tartózkodni kell a szolárium okozta ultraibolya sugaraktól is
  • Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha valamelyik anyajegy állapota megváltozik (például vérzik vagy viszket).

Prognózis

A legfontosabb prognosztikus faktor a tumor vastagsága (vagyis hogy a bőr különböző rétegeiben milyen mélyre hatolt).

E módszert, melyet napjainkban Breslow-vastagságmérésnek nevezünk, 1970-ben egy amerikai patológus, A. Breslow vezette be.

Ha a tumor vastagsága kevesebb, mint 1,5 mm, akkor a betegek 90 százaléka 5 évig életben marad (ötéves túlélési ráta).

Ha a tumor vastagsága 1,5-3,5 mm, akkor a ráta 70 százalékra csökken.

A 3,5 mm-nél vastagabb tumor ötéves túlélési rátája mindössze 40 százalék.