Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Emésztőrendszer

Crohn-betegség (ileitis terminalis)

A Crohn-betegség a bélnyálkahártya és a bélfal olyan idült gyulladása, amely hegképződéssel és sipolyképződéssel jár együtt.

Általában az utolsó vékonybélkacs betegszik meg, gyakran körülhatároltan vékony-, vastag- és végbélszakaszok is érintettek. A gyulladás szakaszos formában tulajdonképpen az egész tápcsatornában – a szájtól a végbélnyílásig – kialakulhat.

Panaszok

Fogyás, visszatérő láz, ízületi fájdalom, bőrbetegség, szájnyálkahártya-tünetek és szemgyulladás éppúgy lehet kezdeti tünet, mint a vakbélgyulladás tünetei. Típusosnak számít a végbéltáji fájdalmas berepedés és a sipolyképződés. Ismétlődő heves, görcsös hasi fájdalom, általános rossz közérzet, vizes, néha vérrel kevert hasmenéses székürítés jellemzi.

A betegség nagyon lassan, évek alatt fejlődik ki, lefolyását fellángolások jellemzik, amelyeket hónapokig vagy évekig tartó nyugalmi időszakok követnek.

Okok

Nem ismert, hogy mi a Crohn-betegség oka, mi a magyarázata a családi halmozódásnak és annak, hogy az utóbbi évtizedekben gyakoribbá vált.

Pszichoszociális stresszhatásokkal való összefüggése valószínű. Allergiás hajlam és cukortartalmú étrend elősegítheti kialakulását. Hogy a baktériumoknak van-e szerepük a betegség keletkezésében, még nem tisztázott.

Megbetegedési kockázat

A betegség többnyire kora felnőttkorban kezdődik, nők és férfiak közt ugyanolyan gyakoriságú.

Lehetséges következmények és szövődmények

Vérszegénység nagyobb vérzés következtében. Előrehaladott stádiumban sipolyok képződhetnek, melyek gennyes járatai egy egészséges bélkacsba, a húgyhólyagba, a hüvelybe vagy a végbéltájra szájazhatnak be. Bélszűkület és a beteg bélszakasz perforatiója következhet be. A bélrákkockázat kismértékben fokozott.

A Crohn-betegek kétharmada normális életet tud folytatni, minden harmadik azonban a kezelés ellenére sem válik panaszmentessé.

Megelőzés

Rostdús étkezésen kívül nincs lehetőség a megelőzésre.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A fent leírt panaszok jelentkezésekor. Rögtön keresse fel az orvost, végbélnyílás körüli elváltozás vagy véres-nyákos hasmenés esetén.

Öngyógyítás

A rostdús étrend, pihenés és a kiegyensúlyozott életmód előnyösen hat a betegség lefolyására.

Kezelés

A betegséget gyakran véletlenül ismerik fel vakbélműtét során. Minél hamarabb felfedezik, annál eredményesebb a kezelés. Az orvosnak tisztáznia kell a betegség kiterjedését és az esetleges szövődményeket. Ehhez az egész tápcsatornát fentről és alulról kiindulva endoszkóppal át kell vizsgálni és szövettani mintát kell venni. Általában a vékonybél röntgenvizsgálata is szükséges.

Gyógyszerek

A heveny fellángolások gyógyszerekkel enyhíthetők, de nem előzhetők meg. Akut schub esetén kortikoszteroidot kell nagy adagban szedni. Szteroidspórolás céljából azathioprinnel (Imuran) kombinálható. E szerek meghosszabbítják a nyugalmi szakot és kitolják az újrafellángolás kezdetét. Ha a vastagbél is beteg, szulfaszalazin (Salazopyrin), ill. meszalazin (Asacol, Salofalk) segíthet. Mivel a gyógyszereket – a betegség lefolyásának megfelelően – hosszú ideig kell szedni, jelentős mellékhatással kell számolni. Gyógyulás nem lehetséges.

Műtét

Az évekig tartó gyógyszerszedés ritkán alkalmazott alternatíváját jelenti az „űrhajóskoszttal” történő táplálás heveny fellángolások idején. A tápoldat a vékonybélből teljesen felszívódik. A hasmenés és a láz csökken, a vérkép javul. Mivel a tápoldat nagyon rossz ízű, az orron bevezetett szondán keresztül kell bejuttatni. Infúziós pumpa adagolja a napi mennyiséget. A kezelés kórházon kívül is végezhető: az oldat otthon elkészíthető, az infúziós tasak és az infúziós pumpa úgy hordható, mint egy válltáska. Ritkán, pl. olyan bélműtétek után, amikor a bél nagy részét eltávolítják, a vénán keresztül kell tápoldatot bejuttatni.

A kórházban megtanítják, hogyan kell az oldatot a vénakanülhöz csatlakoztatni. Néhány nap elteltével ezt önállóan otthon lehet folytatni, pl. éjszakánként. Napközben le lehet zárni a kanült és lényeges korlátozottság nélkül szabadon lehet mozogni.

Pszichoterápia

Ha a betegség meghatározó tényezővé válik az életben, ha jelentős rosszabbodás következik be, vagy ha nagy psychés tehertételt jelent, érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. Ez azért is tanácsos, mert bebizonyosodott, hogy ha a beteg túl sokat foglalkozik önmagával, elősegíti a betegség létrejöttét.

Bár a pszichoterápia a visszaeséseket nem tudja megakadályozni, javulást vagy panaszmentességet eredményezhet.