Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

A füll betegségei

Nagyothallás

Panaszok

  • Nem hallja az órájának a ketyegését.
  • Telefonálás közben ismétlődően nehézséget jelent a beszélő partner megértése.
  • Moziban és színházban csak az első sorban ülve érti jól a szöveget.
  • Társaságban nagy nehézséggel tudja követni a beszélgetést.
  • Gyalogosként az utolsó pillanatban hallja meg a közeledő autó motorzaját.

Okok

Kétfajta halláscsökkenést különböztetünk meg:

Idegi típusú halláscsökkenés. Ez esetben vagy a belső fül finom szőrsejtjei vagy pedig a hallóideg, a hallópályák vagy a hallókéreg károsodnak.

A zaj: a leggyakoribb oka az idegi típusú halláskárosodásnak. Zajártalom alakul ki, ha rendszeresen és hosszabb ideig tartózkodunk olyan környezetben, ahol a zajszint 90 dB. 90 dB például megfelel hangos tánczenének. Egy méter távolságra egy kamion működő motorzajának a zaja elérheti a 90 dB-t. Egy rock-koncerten a zajszint 100 dB-t érhet el. A légkalapácsot működtető munkás, aki nem használ zajvédő eszközt, néhány év múlva biztosan súlyos nagyothallóvá válik, mert a légkalapács működtetése közben 110-120 dB erősségű a zaj. A zajártalom az egyik legelterjedtebb foglalkozási betegség.

Az idegi típusú halláscsökkenés oka lehet még: öröklés, a belső fül sérülése, gyógyszerek mellékhatása, idült középfülgyulladás következménye, agyhártya-, agyvelőgyulladás, a belső fül gyulladásos elváltozása, bizonyos agyi tumorok, Meniére-betegség, a belső fül fejlődési rendellenességei, a csiga korhoz társuló degeneratív elváltozásai, hirtelen hallásvesztés, sclerosis multiplex.

Vezetéses halláscsökkenés. A károsodás oka lehet a külső hallójáratban, a dobhártyán és a középfülben. Ezt a típusú halláscsökkenést okozhatja: fülzsír, idegentest a külső hallójáratban vagy a külső hallójárat előrehaladott gyulladása, a külső és a középfül fejlődési rendellenességei, a külső és a középfül sérülései, akut és idült középfülgyulladás, otosclerosis. A vezetéses halláscsökkenés a legtöbb esetben gyógyszeresen vagy műtétileg gyógyítható vagy jelentősen javítható.

Megbetegedési kockázat

A statisztikai adatok szerint minden 15. lakosnak van különböző fokú halláscsökkenése. Idősebbeknél gyakrabban fordul elő, mint a fiataloknál.

A megbetegedési kockázat fokozódik

  • ha zajos munkahelyen dolgozik,
  • ha nagyforgalmú, zajos utcában lakik,
  • ha gyakran jár diszkóba,
  • ha repülőtér közelében vagy olyan helyen lakik, ahol mélyrepülés történik.

A hangerősség mértéke – a decibel (dB) – nem lineárisan emelkedik, hanem szubjektíven kb. 6 dB-enként, ez azt jelenti, hogy 120 dB nem kétszer olyan hangos, mint a 60 dB, hanem tízszer hangosabb. 85 dB-nél nagyobb intenzitású zajos környezetben a hallás károsodik. 120 dB-es zajszint fájdalmat okoz. Egy dörej vagy robbanás, amely 125 dB-t meghalad, tartós halláskárosodást okoz. Az emberi fül rendkívül érzékeny érzékszerv, képes 20 Hz-től (mély), 20 000 Hz-ig (magas) frekvenciák érzékelésére.

Megelőzés

Munkahely

Óvakodnia kell attól, hogy 85 dB-s zajszintet meghaladó környezetben hosszabb ideig tartózkodjék. 85 dB-t elérő munkahelyen 8 óránál tovább ne tartózkodjék. Abban az esetben, ha a zajszint a 90 dB-t eléri, az itt megengedett tartózkodási idő csak 4 óra lehet. 95 dB-nél csak 2 órát tartózkodhat a zajos környezetben, 100 dB esetén 1, 105 dB-nél 1/2, és 110 dB-nél egy 1/4, óra megengedett. (Ezek pl. az osztrák munkatörvénykönyv előírásai.)

Amennyiben 85 dB-t meghaladó zajos környezetben hosszabb tartózkodás szükséges, használnia kell a zajvédő eszközöket, mint

  • zajvédő vatta, olcsó és kényelmes, 100 dB-ig viselhető,
  • elasztikus műanyagdugó (zajvédődugó), néha kellemetlen, de jobb a zajszűrése, mint a vattának,
  • zajvédő tok vagy zajvédő sisak; mindenekelőtt ott javasoljuk, ahol időleges zajvédelemre van szükség

Repülőgépzaj

Megállapították, hogy a mélyrepülést végző katonai repülőgépek 75 méter magasságban 130 130 dB erősségű zajt okoznak, ami elsősorban gyermekeknél okozhat halláskárosodást.

Lehetséges következmények és szövődmények

Bizonyított munkahelyi ártalomként létrejött zajkárosodás esetén kártérítési igénnyel élhet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha észleljük nagyothallásunkat, akkor természetesen olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehetséges.

Öngyógyítás

A legjobb öngyógyítás a halláskárosodás megelőzése. A nagyothallókkal és problémáikkal szervezetten, szociális, jogi és személyi problémáikat tekintve a Hallássérültek Országos Szövetsége foglalkozik. Az országot behálózó audiológiai állomások látják el a betegeket indokolt esetben hallásjavító készülékkel.

Sok segítséget nyújtanak a hallássérült számára a számtalan helyen működő ún. „ráhangoló” klubok.

Néhány jó tanács nagyothallóknak és süketeknek:

  • Ne igyekezzék eltitkolni halláscsökkenését.
  • Viselje, ha szükséges mindig a hallásjavító készülékét, nem baj, ha látszik.
  • Beszélgetés közben szemtől szembe helyezkedjék el.
  • A beszélgetőpartneréhez nem kell kiabálnia, elég ha tagoltan beszél.
  • Ügyeljen mindig arra, hogy a beszélgetőpartner arcát és szájmozgását figyelhesse.
  • Ön is nyugodtan és tagoltan beszéljen, akkor ezt teszi a beszélgetőpartnere is.
  • Maradjon akkor is nyugodt, ha valamit nem értett, szólítsa fel partnerét barátságosan az ismétlésre.
  • Hallásjavító készülék viselésekor, ha a készülékkel rosszabbul ért, győződjön meg róla, hogy a készülékét helyesen állította-e be vagy esetleg a telepet kell kicserélni. A készülék helyes használata esetén sok kellemetlenségtől és bosszúságtól kímélheti meg magát és beszélgetőpartnerét.
  • Gyakorolja és tanulja meg a szájról olvasást.
  • Igyekezzék úgy ülni, hogy beszélgetőpartnere legyen a fénnyel szemben, ez megkönnyíti a szájról olvasást.
  • Abban az esetben, ha a szokásos ajtócsengő hangját nem hallja, cserélje ki azt egy mély búgó hangra vagy esetleg az ajtócsengő működését fényjellel kösse össze. Ha a telefonálás nehézséget jelent, annak ellenére, hogy viseli a hallásjavító készülékét, szakemberrel a telefonját átalakíthatja.

Kezelés

Gyógyszer okozta halláskárosodás esetén azonnal jelentkeznie kell szakorvosnál. Amennyiben halláskárosodása csak hallásjavító készülék viselésével javítható, keresse fel a szakorvost, majd az audiológiai állomást, ahol megvizsgálják a hallását és a halláskárosodásán javító, az Önnek legjobban megfelelő készüléket kipróbálják és felírják Önnek. A hallásjavító készülékek gyógyászati segédeszközöknek minősülnek, ezért a betegnek a készülék árának csak egy részét kell megfizetnie.