Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

A hormonrendszer

Hormonok - alig tud bárki többet róluk, mint azt, hogy ezeknek a világon a legszebb dolgokhoz, vágyhoz, szerelemhez van valami közük. A nemi hormonokat, ösztrogént, tesztoszteront ismerik néhányan, a vércukorszintet szabályozó hormnt, az inzulint kevesebben, a pajzsmirigy működését szabályozó TSH-t jóformán senki. Ennek ellenére az említett hormonok csak töredékét képezik a szervezet üzenetközvetítő anyagainak.

A hormonok, más szabályozó mechanizmusokkal együtt, testünk szerveinek a működését befolyásolják. A hormont termelő mirigyek termékei a vérpályán át érik el azokat a szerveket, amelyekre hatnak. A hormon és a szervek felszínén képződő fogadóhelyek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint kulcs a zárhoz.

A hormontermelő mirigyek között szoros együttműködés van. Ezt olyan kontroll- és szabályozórendszer biztosítja, amely legtöbször három lépcsőn át fejti ki hatását. Az agyban található szabályozó központok a hypothalamus és a hypophysis (agyalapi mirigyek). Ezek olyan hormonokat képeznek, amelyek a test különböző részében elhelyezkedő célszervek (hormontermelő mirigyek) hormontermelését növelik. Ilyen "célmirigyek" például a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy vagy a mellékvese. Ezek a hormontermelő mirigyek azután a rájuk jellemző hormont képezik, pl. a hasnyálmirigy az inzulint. Hogy feladatukat megfelelően látták-e el, azt az agyban elhelyezkedő központok ellenőrzik a vérben lelvő hormonkoncentráció "mérésével"

Hasnyálmirigy (pancreas)

A hasnyálmirigy emésztő enzimeket képez. Ugyanakkor egy hormont termelő mirigy is. Az ún. B-sejtekben, amelyek a Langerhans-szigetekben helyezkednek el, képződik az inzuli, az A-sejtekben a glukagon, amely az inzulinnal ellentétes hatású.

Inzulinhatás

Az inzulinnak több feladata is van az anyagcserében. Például a vércukorszintet meghatározott határok között tartja: 3,31 mmol/l alánem süllyedhet, 7,71 mmol/l fölé nem emelkedhet, még étkezések után sem.

Ha sok cukor van a vérben, az inzulin segíti a máj-, izom- és zsírsejteket a felesleges cukor felvételére. Egy kis mennyiségű inzulin mindig van a keringésben - akkor is, ha az ember nem étkezik (alapszükséglet).

Glukagonhatás

Ha a vércukorszint csökken, a glukogonképződés növekszik. Glukagon hatására a májban tárolt cukortartalék mobilizálódik.

Pajzsmirigy

Normális körülmények között ez a szerv a gége alatt helyezkedik el és nem látható. Ha megnagyobbodik, láthatóvá válik; ezt az állapotot gyovának nevezzük. A pajzsmirigy az alapanyagcserét szabályozza: ez az állapot, amelyben a sejtek nyugalmi helyzetben a táplálékból az energiát előállítják és felhasználják. Nagy mennyiségű pajzsmirigyhormon sok energiafelhasználással jár. Ha kevés hormon van, csökken az alapanyag csere. Két hormon irányítja az anyagcsere "gázpedálját". Ezek: T3 (trijódtironon) és T4 (tiroxin) elenevezésű hormonok. Mindkettő felépítésében jódmolekulák vesznek rész.

Ha a keringésben kevés pajzsmirigyhormon van, ezt a hypothalamus érzékeli, és utasítja az agyalapi mirigyet (hypophysist), hogy olyan hormont termeljen, amely a pajzsmirigyhormon-képzést növeli.

Hogy ez megtörtént-e, a hypothalamus ellenőrzi. Ez a körfolyamat esetleg zavart szenvedhet:

  • Az agyban lévő hormonképző mirigyek nem termelnek elegendő pajzsmirigyserkentő hormont. Ilyen szempontból mndegy, hogy az agyban lévő két hormon közül melyik működése hibás.
  • A pajzsmirigyszövet nem képes a központi utasítást végrehajtani, nem juttat elég hormont a keringésbe.
  • Hiányzik a jód, a pajzsmirigyhormonok alapanyaga.

Mindhárom esetben a pajzsmirigyhormon-hiány jön létre a szervezetben.

A pajzsmirigyhormonok túltermelése csaknem mindig a pajzsmirigyszövetből indul ki.

A pajzsmirigy még egy hormont állít elő, a kalcitonint. Ez a hormon a kalcium- és a foszfor-anygacserében vesz részt.

Mellék-pajzsmirigyek

A pajzsmirigy közvetlen közelében található a négy, borsszem nagyságú mellékpajzsmirigy. Ezek parathormont termelnek. A hormon a vér kalciumszintjét szűk határok között tartja. A mellékpajzsmirigyek "észreveszik", hogy a vér kalciumszintje csökkent, fokozzák hormontermelésüket. Ennek következtében a csontokon mészhiány keletkezik. A hormon a csontlebontást végző sejtet aktiválja és ily módon a csontokból kalciumot szabadít fel. Ezenkívül a vese kalciumkiválasztását csökkenti. Végül a D-vitamin-képződés elősegítésével gonddoskodik arról, hogy elegendő kalcium kerüljön a vérfalon át a keringésbe.

Hypothalamus

A hypothalamus a hormonmirigyek többsége fölé rendelt kapcsoló hely. Az agyban helyezkedik el és legalább kilenc hormont termel. Ezket az agyalapi mirigyhet továbbítja. Ily módon közvetett úton befolyásolja a pajzsmirigy, a mellékvesék és a gonádok működését. Ezenkívül szerepe van a tejelválasztásban és a növekedés szabályozásában. A hypothalamusban termelődő hormonok nevében az "R" betü a realishing angol szónak megfelelően azt jelenti, hogy hatásukat a hypo.physishormonok elválasztásán keresztül érik el. A hypophysis regisztrálja, "hormonnyelvre" fordítja le azokat a jelzéseket, amelyek a környező idegsejtekből érkeznek. Ha a vérben található hormonszint nő vagy csökken, ezt az idegejtektől nyert informávció révén érzékeli. Ez az ún. visszacsatolás, amelyet szakmai nyelven feedback-mechanizmusnak neveznek.

Agyalapi mirigy (Hypophysis)

Az agyalapi mirigy a hypothalamus alatt helyezkedik el és azzal egy nyél köti össze. Két részből áll, az elülső lebenyből (neurohypophysis). Az agyalapi  mirigy hat hormon képzésével képes a hypothalamustól kapott utasításra válaszolni. Ezek:

  • ACHT, a mellékvesekéreg felé továbbítja az üzenetet: "hormont termelni",
  • növekedési hormon (STH), jelzi a májnak, hogy a növekedéshez szükséges anyagokat termelje, és a szénhidrát-anyagcserében is szerepe van,
  • pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH), a pajzsmirigy felé közvetíti a fokozott működéséhez szükséges információt,
  • sárgatesthormon (LH), biztosítja az ovulációt (petesejtérés) és megtermékenyülés esetén a pete életben tartását.  Férfiakban a hereszövetben képződő hormonok termelését irányítja,
  • folliculusstimuláló hormin (FSH), nőkben a petefészek folliculusainak az érését segíti elő, férfiakban a spermiumtermelést,
  • prolaktin: a terhesség végén a tejmirigyek fejlődésének irányítója.

Az agyalapi hormon hátsó lebenyében két hormon képződik:

- vazopresszin: a vízháztartást szabályozza,

- oxitocin: a szülési fájdalmat befolyásolja.