Antropológiai munkacsoport

A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete Antropológiai Munkacsoportjának tagjai elsősorban a kisebbségi közösségek körében végzett hosszabb-rövidebb résztvevő megfigyeléses terepmunka és döntően kvalitatív típusú vizsgálatok során nyert etnográfiai adatok alapján rajzolják meg a vizsgált csoportok etnikus önképét és stratégiáit. Ez a szemlélet egyaránt merít az amerikai kulturális antropológia, a brit szociálantropológia és a német Volkskunde az antropológia hatásai nyomán megújult európai etnológiai/empirikus kultúratudományi irányzatából. A kutatócsoport vizsgálatai nem nélkülözik a történeti szemléletet, a nemzetállamok kényszerasszimilációs nyomásának és a kisebbségi közösségek - az anyanemzetektől nem független - önmegjelenítési, önvédelmi törekvéseinek történeti kontextualizációját, a rivalizáló nemzetépítési folyamatok lokális diskurzusanalíziseit. Elsősorban a társadalmi viszonyokba és kapcsolatokba ágyazott kulturális különbségekre kérdeznek rá, valamint azokra a módozatokra, ahogyan ezek a kulturális különbségek kommunikálódnak, a közösség és az identitásépítés alapjává és produktumaivá válnak.

A kutatócsoport tagjai elemzéseikben recepciótörténeti igénnyel figyelembe veszik a többségi identitásokra is hatással levő kisebbségi identitásépítés, identitásmenedzsment, valamint a kisebbség-paradigma a társ- és rokontudományokban széleskörűen reflektált problémakörét. A csoport kutatási helyszínei a Kárpát-medence multietnikus és multikonfesszionális régiói és települései, azok a lokális világok, amelyek magyarok és románok, szlovákok, szerbek, ukránok, németek valamint különböző roma és zsidó közösségek együtt- vagy egymás mellett élésének terepei.

 Az antropológiai munkacsoport átfogó kutatási projektumokon és tagjainak oktatási tevékenységén keresztül kapcsolódik más hazai és külföldi antropológiai, kultúratudományi műhelyekhez, de a kulturális diverzitás, az etnicitás és a kisebbségek kutatása területén speciális módszereivel és szemléletével illeszkedik az átfogóbb társadalomtudományi vizsgálatokba is. A kárpát-medencei magyarság szórvány-paradigmájának sokoldalú társadalomtudományos megközelítését szolgálta az Intézet részéről a munkacsoport tagjai által koordinált 'Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás. Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben' című 2006-ban megrendezett konferencia és a konferencia előadásaiból kiadott angol és magyar nyelvű konferenciakötet. A közép-európai szakmai kapcsolatfelvételt szolgálta a 'Kulturális diverzitás vizsgálata a visegrádi országokban' című 2007-es projekt.

Hosszabb távú belföldi kapcsolataink újabb eredményei voltak a 2005. szeptemberében Pécsett a Kultúratudományi Doktori Iskolával közösen rendezett 'Későmodern etnicitások' című konferencia. Az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének hallgatói rendszeres résztvevői és előadói az intézetben szervezett antropológiai szemináriumoknak és a 'Nemzettudat tárgyakban' című internetes kiállításnak.

2007. májusában a csoport tagjai nagy számban vettek részt a „Kulturális másság reprezentációi” című, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén rendezett antropológus vándorkonferencián, és a két intézmény vezetői együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá közös projektekről és az antropológus BA hallgatók intézeti szakmai gyakorlatáról. A csoport tagjai, intézeten kívüli szakmatársakkal együtt 2007-2008-ban tanulmánykötetet állítanak össze 'Antropológia és etnicitás' címmel.

Bakó Boglárka (intézeti munkája mellett óraadó a Szegedi Egyetem Kommunikáció Tanszékén és az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén) kisegyház-kutatásokat végez több dél-erdélyi neoprotestáns közösségben (Apáca, Ürmös), ennek keretében egy oláh cigány pünkösdista  közösség felekezeti és etnikai identitását is vizsgálja. OTKA kutatás keretei között egy kisközösség cigány női szerepeit a nem cigány világ előítéleteinek tükrében tanulmányozza.
[cv] [bibliográfia] [cv in English] [tervezett kutatások]

Feischmidt Margit a kutatócsoport vezetője (intézeti munkája mellett a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa, ahol a Kulturális Antropológiai Szemináriumot vezeti) kutatómunkájának középpontjában az etnicitás mindennapi jelenségei, a nacionalizmus szimbolikus formái és a kulturális különbségek politikája áll (Kolozsvár). Kutatta a migráns gyermekekhez való viszonyt, iskolai integrációjukat, a baranyai aprófalvak  roma-nem roma   kapcsolatrendszerét. Egy 2007-ben induló OTKA-kutatás keretében azt vizsgálja, hogy a különbség tapasztalatai miként metszik át az azonosság diskurzusait a határon túli magyarok és a magyar állampolgárok viszonylatában.
[cv] [bibliográfia] [cv in English] [tervezett kutatások]

Ilyés Zoltán (intézeti munkája mellett a Miskolci Egyetem, Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetének docense) a kultúrföldrajz és a kulturális antropológia interpretív módszereit alkalmazva olyan történeti és recens kisebbségi csoportok identitáskonstrukcióit, szimbolikus etnicitását és nemzetváltási folyamatait vizsgálja, melyek több etnikus kultúra érintkező- és peremzónájában élve változatos alkalmazkodásokat, mimikri-stratégiákat, lojalitásokat mutatnak (görög katolikus székelyek, gyimesi csángók, mecenzéfi mánták). Az intézet által koordinált szórványkutatásban is részt vesz kárpátaljai és észak-erdélyi helyszíneken.
[cv] [bibliográfia] [cv in English] [tervezett kutatások]

Kovács Nóra Argentínában végzett terepmunkája során a különböző időben kitelepedett magyar emigráns közösségek (köztük zsidók) etnikus tradícióit, örökségfelfogását, az óhazához fűződő kapcsolatát és emlékezetét kutatta. Az intézetben a magyar diaszpóra-közösségekkel kapcsolatos kutatásokat és fórumokat is koordinálja.
[cv] [bibliográfia] [cv in English] [tervezett kutatások]

Papp Richárd (intézeti munkája mellett az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa) a vallás, identitás, kultúra és tradíció kulturális antropológiai összefüggéseit kutatja a Kárpát-medencében. Terepmunkát végzett a magyarországi szerb közösségek és a munkácsi zsidók körében, vizsgálta a Hargita megyei magyar-román együttélést. 1997 óta vizsgálja a magyarországi zsidóság kultúráját és revival jelenségeit, terepmunkát végzett magyarországiak körében egy jeruzsálemi jesívában. 2000 óta a vallás és identitás összefüggéseit kutatja több vajdasági magyarlakta településen.
[cv] [bibliográfia] [cv in English] [tervezett kutatások]