Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

A légzőszervek

Lélegzéskor a légzési izmaink és a rekeszizom működésének következtében mellkasunk és tüdőnk kitágul. Így a levegő az orron, a garaton, a gégén és a hörgőkön áthaladva a tüdőbe jut. A belélegzett levegő az orrban és a garatban megtisztul, felmelegszik és párássá válik. A szájban és a garatban együtt haladó lég-, emésztőutak a gége magasságában elkülönülnek egymástól. Nyeléskor a gégefedő elfedi a gégebemenetet és a lenyelt táplálék a nyelőcsőbe kerül. Belégzéskor ezzel szemben a gégefedő a gégebemenetet szabaddá teszi, és a belélegzett levegő a hangrésen át a légcsőbe, majd tovább, a hörgők felé jut.

A hörgőrendszer tulajdonképpen csőrendszer, amely úgy, ahogy a fa ágai ágaznak szét, mindig kisebb ágakat képez. Így a levegő a tüdőhólyagocskékhoz szállítódik.

A tüdőhólyagocskákat finom erecskék fonják körül - itt megy végbe a gázcsere. A tüdőhólyagocskákban a belélegzett levegő oxigénje a vér által a hólyagocskákba jut. A testben keletkezett széndioxid ugyancsak a vér segítségével kerül ide. A friss oxigén a hólyagocskákban a vérbe kerül, a szén-dioxid pedig lerakódik, amikor kilélegzünk.

Kilégzéskor légzési izmaink ellazulnak, mellkasunk "összeesik" és a levegő kipréselődik. A kiáramló levegő a gégében a hangszalagok között eláramolva rezgésbe hozza azokat, így keletkezik az elsődleges gégehang.

A légutak nagy részét az orrtól egészen a finom hörgöcskékig nyálkahártya béleli ki. A nyálkahártya az itt lévő kis mirigyek működésével a felszínét nedvesen tartja, folyamatos váladék termeléssel. A nyálkahártya felszínén található csillószőrök feladata, hogy a száj iránya felé nyákot sodorva, a légutakba került idegen anyagot, port, szennyeződéstermékeket eltávolítsa.

Ha a nyálkahártya gyulladt, több a váladék, jó példa erre az orrváladékozás megszaporodása, ha náthás az ember. Hörgőgyulladás esetében ezt a megszaporodott váladékot köhögjük ki. Tartós felsőlégúti izgalom, dohányzás vagy szennyezett levegőben való hosszabb idejű tartózkodás a nyálkahártyát károsítja, ennek eredménye a fokozott nyákprodukció és a csillószőrök mozgásának leassulása vagy megszűnése. Így a váladék nem ürül a szájnyílás felé, hanem mint izgató anyag a hörgőben marad.

Az orr

Az orr a légutak első állomása azon az úton, melyben a belélegzett levegő a tüdőhólyagocskákig halad. Az orr nemcsak a szaglás szerve. A belélegzett levegő az orrbemenetekben található szőrszálak segítségével a durva szennyeződéseket kiszűri. Az orrnyálkahártya gondoskodik arról, hogy a belégzett levegő párásodjék és megmelegedjék. A belégzett levegő az orrüregből az orrgaratba és a garatba jut. Az orrüregnek kapcsolata van a könnymiriggyel, az orrmelléküregekkel és a középfüllel. Az orrmelléküregek az arckoponyában elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt „kamrák", amelyek ugyancsak hozzájárulnak a belégzett levegő melegítéséhez.

Hörgők

Miután a belégzett levegő átlép a gégefőn, a hörgőkbe és a tüdőhólyagocskákba kerül. A hörgők olyan csőrendszert képeznek, amely szerteágazik, mint a fa ágai. A belégzett levegő az orrgarat üregben felmelegszik, párásodik és megtisztul. Ez a folyamat a hörgőkben is folytatódik. A hörgők belső falát egy nyáktermelő vékony nyálkahártyaréteg béleli ki. Itt ülepednek le azok a porszemcsék, baktériumok, virágporszemcsék, amelyeket a csillószőrök a légcső és a garat irányába szállítanak. A hörgők nyálkahártyája érzékenyen reagál az olyan gyakran visszatérő ingerekre, mint a dohányfüst, légszennyeződés, fertőzések. Ezek a visszatérő ingerek a csillószőröket is károsíthatják. A nyálkahártya sérült csillószőrei a port és a nyákot egyre nehezebben szállítják felfelé, a váladék pang, és a szervezet megpróbálja köhögéssel eltávolítani. A gyulladt hörgőnyálkahártya mindig hajlamos fertőződésre, gyakran alakul ki hörghurut és tüdőgyulladás. Az orrnyálkahártyához hasonlóan a hörgőnyálkahártya is képes allergiás reakcióra. Ekkor alakulhat ki az allergiás asztma, melyben a hörgők beszűkülnek és nehezítetté válik a légzés. Végül a nyálkahártya állandó izgalma rosszindulatú burjánzáshoz, pl. hörgőrákhoz vezethet.

A tüdő

A belélegzett levegő a hörgőkön jut a tüdőbe. 300 millió tüdőhólyagocska - ezek egy teniszpálya nagyságú felületet képeznek - veszi fel a levegőt, amelynek oxigéntartalma a vérbe kerül; a légcsere során az "elhasznált" vérből átveszik a szén-dioxidot és ezt lélegezzük ki. A különböző tüdőbtegségek ezt a gázcserét zavarják meg.