Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Légzőszervi betegségek

Asztma (Asthma)

Az asztma tünetei

Köhögési rohamok és nehézlégzés. Ellentétben a bronchitisszel, a tünetek rohamszerűen lépnek fel és a kezelés hatására hasonlóan gyorsan szűnnek meg.

Az asztmás roham legtöbször kínzó köhögéssel kezdődik és súlyos nehézlégzéssel folytatódik. Végül üvegszerű, szívós-tapadós váladékot köhög fel a beteg. Ez a kétségbeesett küzdelem a több levegőért nem hoz megkönnyebbülést. Ellenkezőleg, a tüdő túlzott felfúvódása miatt (elsősorban a kilégzés nehezített!) az állapot rosszabodik.

A roham után minden újra normalizálódik. A kilégzés nehezítettsége miatt a levegő áramlása sípoló-búgó zörejekkel jár. Könnyebb asztmás rohamoknál ez csak akkor hallható, ha fülünket az asztmás beteg mellkasára szorítjuk.

Mi a teendő súlyos asztmás roham esetén?

  • A beteget lehetőség szerint egy asztalhoz ültetjük, ahol karjaira támaszkodva, egyenes tartásban tud elhelyezkedni.
  • Gondoskodunk friss levegőről.
  • Nyugodt légkört kell biztosítani: a félelem súlyosbítja az asztmás rohamot.
  • Az orvos által előírt gyógyszereket az asztmás beteg minden eshetőségre felkészülve tartsa magánál.
  • Ha a panaszok egy órán belül nem csökkennek vagy rosszabbodás következik be, a kezelőorvost kell értesíteni. Ha ő nem érhető el, a beteget a legközelebbi kórházba kell szállítani. Az orvos a hörgőtágító gyógyszereket intravénásan fogja beadni. A nehézlégzést oxigéndús levegővel enyhíthető. Életveszélyes esetekben gépi lélegeztetés válhat szükségessé.

Adagolószelepes inhalációs készülék (asztma pipa) ↑

Az asztma okai

Asztmában a hörgőnyálkahártya fokozottan érzékeny. Ez valószínűleg veleszületett hajlam. Mindenesetre számos feltétel szükséges ahhoz, hogy a különböző ingerek aszmát váltsanak ki. Az a tény, hogy a szervezet  a számos inger valamelyikére fokozottan reagál, függ a lelki egyensúlytól és a behatások elviselhetőségétől.

Az asztmás rohamot az esetek felében a légutak fertőzése váltja ki. Az asztmások húsz százalékának allergiás asztmája van, amelyet elsősorban pollenek, állati szőrök, házipor, vegyszerek és gyógyszerek okoznak. Sokkal kevesebb betegnek van a testi megerőltetést követő, ún. "terhelés okozta" asztmája.

Asztmás roham alatt először megduzzad a hörgönyálkahártya, majd görcsösen összehűzódik a hörgők izomzata, ezáltal fokozódik a szűkület. A besűrűsödött nyák elzárja a hörgők szájadékát. 

Megbetegedési kockázat fokozódik

  • dohányzás, szennyezett levegő, köd, munkahelyi vegyi ártalom,
  • gyakori bronchitis,
  • egyéni vagy családi hajlam allergiás megbetegésekre,
  • gyermekkori előzmények következtében; öt-tízéves korban gyermekek gyakrabban betegszenek meg, a pubertás kor végére azonban az asztma legtöbbször elmúlik.

 

Spirometriás (tüdőkapacitás mérés) vizsgálat ↑

Az asztma következményei, szövődményei

Bár a betegnek az asztmás roham alatt halálfélelme van, a helyesen kezelt asztma nem életveszélyes állapot.

Legtöbb esetben az asztma nem károsítja tartósan a tüdőt. Idős és legyengült embereknl azonban a súlyos, kezeletlen asztmás roham végzetes oxigénhiányhoz és ezáltal halálhoz vezethet. Az évek óta fennálló asztmát visszatérő bronchitisek kísérik. Később az asztma nem rohamokban jeletkezik hanem kialakul a tartós, állandó asztma. Ez már jelentősen rontja a beteg teljesítőképességét.

Az asztmás beteg közérzete és egészségi állapota nagyon gyorsan változik. A kezelés aktuális és szükséges megváltoztatását orvosnak kell végeznie. Ez a függőség - orvostól, ügyeleti szolgálattól, kórhától - nagyon megviseli a beteget. Ugyanakkor a betegségből adodó mindennapos kötöttség megterheli a beteget, a házastársat és az egész családot.

Magyarországon az asztmás gyermekek és felnőttek gondozását az asztma-ambulanciák, a tüdőbeteg-gondozó intézetek és pulmonológiai osztályok végzik.

Megelőzés

Az asztma maga nem előzhető meg, de a heves tünetek és az asztmás rohamok igen. Allergiás asztmánál nagyon gondosan kell kutatni a kiváltó tényezőket. Később aztán a lehetőségekhez képest ezeket kerülni kell.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amint az asztma gyanúja felmerül. Az orvosok a tüdő feletti hallgatózással, spirometriás vizsgálattal és célzott kérdések alapján el tudja dönteni, hogy asztmáról van-e szó. Azután a beteggel közösen kell az asztma kiváltó okait megtalálni. Néha mellkas-röntgen felvételt is kell készíteni.

Asztmája miatt keresse fel kezelőorvosát, ha:

  • a kezelés ellenére kevésbé bírja a fizikai megterhelést,
  • éjszaka nehézlégzésre riad fel,
  • légzési panaszai a gyógyszerbevételt követő fél óra múlva is fennálnak,
  • gyógyszereit 4 óránál gyakrabban kell használnia ahhoz, hogy tünetmentes legyen.

Lehetséges az öngyógyítás?

Az asztmát csak az orvos és a beteg szoros együttműködése képes legyőzni.

  • Próbálja kideríteni, hogy milyen körülmények között lépnek fel a tünetek és igyekezzék ezeket elkerülni (allergia).
  • Hagyja abba a dohányzást!
  • Kerülje a dohányfüstös helyiségeket!
  • Óvakodjék az ingerlő szagoktól, konyhagőztől, a levegőben és a munkahelyen lévő vegyi anyagoktól.
  • Sportoljon. A legelőnyösebb az úszás. Ha a fizikai megterhelés panaszokat vált ki, a tráning előtt pár perccel vegye be a gyógyszereit.
  • Mivel a hideg levegő kiválthatja a tüneteket, ha hideg időben szabadba megy, takarja el az orrát egy sállal.
  • Foglalkozzék autogén tréninggel; néha sikerül megelőznie az asztmás rohamot, de legalább enyhíteni tudja.

Az asztma kezelése

Az asztma legjobb kezelési módja, ha a beteg saját állapotát helyesen tudja megítélni és ennek megfelelően reagál rá. Ezt megtanulni csak orvosi ellenőrzés mellet, többheti gyakorlás után lehet.

Egy ilyen kiképzési programhoz a következő témák tartoznak: okok, következmények, a kórlefolyás megértése, a légzési volumen mérése, a különböző állapotoknak megfelelő gyógyszerek alkalmazása, autogén tréning, pszichoterápia. Mivel az asztma kialakulásában, az intenzív változásában a lelki folyamatok is szerepet játszhatnak, fontos lenne egy pszichológiában is jártas orvos részvétele a kezelésben.

A relaxációs gyakorlatok segíthetnek a testi-lelki egyensúly megteremtésében. A természetgyógyászati eljárások, mint az akupuntúra az asztmában csak ritkán hatásosak.

Az asztma gyógyszeres kezelése csak akkor hatásos, ha pontosan tudjuk, mit és miért akarunk tenni. A tisztázatlan kérdéseket alaposan meg kell beszélni a kezelőorvossal. Egyes spray-ket és tablettákat  rendszeresen kell  használni, mint más spray-ket csak akkor, ha erős fulladás jelentkezik. A különbségeket pontosan tisztázni kell, és üggyelni kell arra, hogy ne történjék gyógyszercsere.

Hörgőtágító gyógyszerek

Ezek a szerek képesek ellazítani a hörgők izomzatát, és megakadályozzák, hogy az ingerek hatására a hörgők beszűküljenek. Az ilyen hatású készítmények egy résézt az ún. "aerosol-adagoló" (spray) formájában kell belélegezni, másokat tablettaként bevenni vagy az ampullából meginni. Ügyelni kell az aerosol-adagoló helyes használatára. Egy-egy gombnyomásra meghatározott mennyiségű gyógyszer áramlik ki.

Szteroidok

A szteroidok csökkentik a hörgőnyálkahártya duzzanatát és a nyáktermelést. A hatás csak bizonyos idő elteltével áll be, ezért a szteroidtartalmú spray a megelőzést szolgálja, de nem képes a kialakult aszmás rohamot megszakítani. Csak akkor szabad szteroid-tablettákat bevenni, ha más gyógyszer nem képes az asztmás rohamot mérsékelni.

Ezeknek a gyógyszereknek kifejezett mellékhatásaik vannak.

Gyógyszerkombinációk

Néhány asztmás betegnél elegendő, ha hörgőtágító sprayt használ panaszok esetén. Azoknak azonban, akik a gyakori rohamok miatt szenvednek, rendszeresen többféle gyógyszert kell adni: pl. hörgőtágító tablettákat és egyidejűleg egy- vagy többféle sprayt kell inhaláltatni. Ha a beteg a rendelt gyógyszereket pontosan beveszi, erről készítsen jegyzeteket, figyelje meg a mellékhatásokat; így lehet az orvossal együtt meghatározni azt a gyógyszerkombinációt, amely a leghatásosabb, és ugyanakkor a legkevesebb mellékhatást váltja ki.