Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Légzőszervi betegségek

Tüdőgyulladás (pneumonia)

Tüdőgyulladás esetén a tüdőt fertőzés éri, melynek következtében az alveolusok (légzsákok) megtelnek fehérvérsejttel (mely segít a fertőzés leküzdésében) és folyadékkal.

A fertőzés érintheti az egyik tüdő egy részét, de bizonyos esetekben mindkét tüdőt. Számos oka létezik, melyek közül némelyik súlyosabb, mint a másik.

Jellemző tünetek

A tüdőgyulladás általában gyorsan fejlődik ki, egy meghűlést követően.

  • Magas láz
  • Köhögés, sárga, zöld vagy véres köpet
  • Gyors, felszínes légzés
  • Mellkasi fájdalom, mely mély lélegzetvétel vagy köhögés után súlyosbodik. A fájdalmat pleruritis – a pleurák (a tüdőt borító membránok) gyulladása – okozza.

Ritkábban a tüdőgyulladás fokozatosan alakul ki, száraz köhögés, hányinger, hányás és hasmenés jelentkezik. A tüneteket fáradtság, izomfájdalom és fejfájás kísérheti.

Tüdőgyulladás okai

A tüdőgyulladás oka többségében bakteriális, ritkán vírusos fertőzés.

Baktériumok

Számos baktérium okozhat tüdőgyulladást, ám az esetek feléért a Streptococcus pneumoniae a felelős. Jellemzően parainfluenza-vírusfertőzést (mely közönséges náthát okoz) követően alakul ki.

A tüdőgyulladás egyéb okai:

  • Mycoplasma pneumoniai – elsősorban fiatalok esetén gyakoribb
  • Hameophilus influenzae – már létező tüdőbetegségben, például idült hörghurutban és emphysemában szenvedők esetén
  • Chlamydia psittaci – a tüdőgyulladás egy szokatlan változatát okozza, melyet psittacosisnak (papagájkórnak) nevezzük, s fertőzött madarakkal való kapcsolat útján terjed
  • Staphylococcus aureus – súlyos tüdőgyulladást okoz, általában influenzavírus-fertőzést követően
  • Legionella pneumophila – a tüdőgyulladás ritka formája, a legionáriusbetegség kialakulásáért felel. Életveszélyes betegség, mely légkondicionálók és zuhanyfejek útján terjed
  • Coxiella burnetti (Q-láz) és Chlamydia – fertőzött juhoktól is származhat
  • Phneumocystis carinii – elsősorban gyenge immunrendszerű, általában HIV-fertőzött (az AIDS-et okozó vírus) személyek körében
  • Tuberculosis (TBC)

Előfordulás gyakorisága

A tüdőgyulladás évente 27 000 ember halálát okozza az Egyesült Királyságban.

Egykor a tuberkulózis volt a tüdőgyulladások legfőbb oka az Egyesült Királyságban.

Világszerte még napjainkban is 23 millióan halnak meg tbc-ben évente. Az elmúlt évtizedben az Egyesült Királyságban növekedett az esetek száma, mely talán az alábbiakkal magyarázható:

  • Sokan vándorolnak az Egyesült Királyságba a világ azon részeiből, ahol a tuberkulózis gyakori
  • Rossz életkörülmények és hajléktalanság
  • HIV-fertőzés
  • Kábítószer-függőség.

Diagnózis

Fontos a beteg kórtörténete, mivel a tüdőgyulladás sokszor néhány nappal a meghűlést követően jelentkezik. A fizikális vizsgálat során az orvos megfigyeli a légzést, mely általában gyors és felszínes. A mellkas vizsgálata során a tüdő érintett része tompán hallható, mivel a tüdő tele van nyálkával.

A folyadék jobban vezeti a hangot, mint a levegő, így a beteg beszédhangja a fertőzés oldalán hangosabb (sztetoszkóppal hallgatva).

További vizsgálatok

Egyéb vizsgálatok közé tartoznak az alábbiak:

  • Mellkasi röntgen a fertőzés meglétének megerősítése érdekében
  • A köpet mikroszkópos vizsgálata a fertőzést okozó baktérium azonosítása érdekében
  • Vérvizsgálat a fehérvérsejtszám megállapítása érdekében
  • Specifikusabb vizsgálatok, melyek azonosítják az adott organizmusra válaszul termelt antitestet
  • Artériás vér vizsgálata a keringő oxigén szintjének meghatározása érdekében

Kezelés

A tüdőgyulladás általában antibiotikumokkal kezelendő, melyek azonban csak akkor hatásosak, ha a betegséget baktérium okozza (vírusok ellen hatástalanok).

Antibiotikumok

Az antibiotikum a baktérium típusának megfelelően választandó. A késlekedés elkerülése érdekében a kezelés általában a vizsgálatok eredményének megismerése előtt megkezdődik, s az eredmény ismeretében változik.

A gyógyszerek kiválasztása számos tényező függvénye, például:

  • A beteg allergiás-e valamire?
  • Áll-e fenn vese- vagy májprobléma?
  • Terhes-e vagy szoptat-e a beteg?

A betegek többsége otthonában kezelhető. Az antibiotikum legalább 7 napon át alkalmazandó. A tüdőgyulladás súlyos formája vagy nagyon gyenge beteg esetén egynél több antibiotikum válhat szükségessé.

Egyéb kezelések

Bizonyos esetekben kórházi kezelés szükségeltetik, hogy a beteg oxigént és intravénás antibiotikumokat kapjon.

Fizikoterápiával lazítható a köpet, könnyíthető a köhögés, így a beteg könnyebben lélegzik. Pleuritis (mellhártyagyulladás) esetén fájdalomcsillapítás szükséges.

Prognózis

Egykor a fiatal felnőttek körében gyakori halálok volt a tüdőgyulladás.

Napjainkban a hatékony antibiotikumoknak köszönhetően a fiatal, korábban egészséges személyek 2-3 hét alatt kigyógyulnak az egyszerű tüdőgyulladásból.

Súlyos tüdőgyulladás

Bizonyos esetekben azonban a tüdőgyulladás akár halálos is lehet: vagy azért, mert a beteg már amúgy is gyenge, vagy azért, mert maga a tüdőgyulladás nagyon súlyos (például a Pneumocystis carinii által okozott).

Az atipikus tüdőgyulladás, például a legionáriusbetegség nagyon súlyos lehet, s diagnózisa eleinte meglehetősen nehéz.

A tuberkulózis új, jelenlegi gyógyszeres kezelésre ellenálló törzseinek felbukkanása megnehezíti bizonyos tüdőgyulladásos betegek kezelését.

Megelőzés

A tüdőgyulladás megelőzése:

  • BCG-oltás tuberkulózis ellen
  • Tüdőfunkció ellenőrzése gyengült immunrendszerű betegek esetén
  • Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás kerülése
  • Fogékony csoportok influenza elleni védőoltás
  • Elővigyázatosság bizonyos állatokkal való kapcsolat esetén.