Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Nőgyógyászati betegségek

Egy nő egészsége, termékenysége és szexuális vágya nemcsak nemi szerveinek szövődménymentes működésétől függ. A női test jellegét mindenekelőtt lelki jóléte adja meg. Számos változást és zavart a hormonok váltakozó játéka befolyásol, melyek viszont a maguk részéről a pszichikai igénybevételre reagálnak. Ez legnyilvánvalóbban a menstruációs zavaroknál és a változás korában mutatkozik meg. A nemi szerveknek kizárólag szervi vonatkozású vizsgálata sosem elegendő.

A női szerep megértésének és önértékelésnek meghatározó szerepe van a betegségek keletkezésében, de azok leküzdésében is. Aszerint, hogy mit lát, az orvos a női nemi szerveket külsőkre és belsőkre osztja: a külső nemi szervek közé tartozik az emlő, a szeméremdomb, a szeméremajkak, a csikló, a hüvelybemenet; a belső nemi szervek: a hüvely, a méhnyak, a méh, a petevezeték és a petefészkek. A két terület összefügg, a hormonok is mindkettőre azonosan hatnak; mégis az összjáték során az egyes szervek helyzete, nagysága, érzékenysége és működési módja megváltozik. Legszembetűnőbb ez a terhességben, menstruáció alatt és előtt, vagy szexuális izgalom során.

Nógyógyászati vizsgálat

A gondozás legfontosabb részét - a pontos önmegfigyelést - az ellenőrző vizsgálatok nem tudják helyettesíteni. Mennél jobban ismeri valaki saját ritmusát és ezzel a hormonok változását előidéző játékát, mennél jártasabb ciklusa lefolyásásnak ingadozása, emlőjének változása és vulvájának külleme megítélésében, annál jobban tudja orvosát informálni.

  • Figyelje meg a várószoba atmoszféráját: steril tartózkodóhelyiségek, hosszú várakozási idők., a betegek gyors elintézése és lázasan tevékenykedő személyzet annak ismertetőjele, hogy kevés idő áll majd az Ön számára rendelkezésre Keressen fel másvalakit!
  • Minden nőgyógyászati vizsgálatot kiadós beszélgetéssel kell kezdeni. A fogamzásgátlás kérdései, a párkapcsolat szexuális problémái vagy konfliktusai a nőgyógyászati kezelés során felmerülő panaszok okai lehetnek. Időt kell szánni megbeszélésükre!
  • Az első vérzésre, az utolsó vérzésre, a menstruáció ritmusára, szülésekre, gyógyszerszedésre és általános betegségekre vonaatkozó kérdéseket az orvos tegye fel és ne az asszisztensnője.
  • A legtöbb nő intim szféráját mélyen sérti, ha a beszélgetés előtt kell levetkőznie. Ruha nélkül és fedetlenül állni egy felölözött személy előtt nem teremti meg a bizalom atmoszféráját.
  • A hüvely környékének vizsgálatához hozzá tartozik egy tükörrel és tapintással végzett vizsgálat. A tükörrel végzett vizsgálat során az orvos ellenőrizheti pl. a hüvelyfalakat, a folyást és a méhszájat. Ennek során kenetet vesz a méhszájról és méhnyakból. Ez a rákszűrés, amellyel pl. vírusfertőzést is fel lehet ismerni, tehát fogamzásgátló tablettát szedő, minden 35 évnél idősebb nőnél évente el kell végezni.
  • A tükörvizsgálat során az orvos kolposzkópot is alkalmazhat, amivel a méhszájat közvetlenül megvizsgálja (kolposzkópia). A lupenagyítás megmutatja a nyálkahártya feltűnő helyeit: kis szövetmintákat az orvos célzottan tud venni.
  • A tapintással az orvos a méh és a petefészkek helyzetét és a nagyságát ellenőrzi.
  • Az emlő rendszeres vizsgálatát csaknem mindig "elfelejtik". A lelkiismeretes nőgyógyászt arról ismeri fel, hogy áttapintja emlőjét, keményedéseket vagy csomókat keresve.

Emlő

A női emlő nagyrészt zsírszövetből áll, amelybe a tejmirigyek szélesen szétágazó szőlőként ágyazódnak be. A mirigyrészecskék bogyóként függnek a kivezető csatornákon, amelyek tejmirigyjáratokká (kb. 15-30) egyesülnek és az emlőbimbóba (mamilla) szájadzanak. Ezenkívül az emlőt egy finom nyirokerekből álló háló veszi körül és szeli át. Az érzékeny emlőbimbó a bombóudvar közepén ül. Szexuális stimuláció során össze tud húzódni és megkeményedik. A bimbóudvarban faggyúmirigyek kis csomócskák formájában láthatók. Szoptatáskor ezek a mirigyek zsírtartalmú váladékot termelnek az emlőbimbó védelmére.

A két emlő alakja és nagysága csaknem mindig különböző. Egy emlő nagyságáért a zsírszövet rendszerint öröklött elhelyezkedése felelős. Az emlő nagysága a ciklus fázisai szerint is változik. A változás kora után a mirigyállomány visszafejlődik, a körülvevő bőr petyhüdtté válik.

A saját emlő sajátosságainak ismerete segít az emlőbetegségek időben történő felismerésében. Ezt szolgálja a menstruáció előtt és után az emlő rendszeres vizsgálata.

Kapcsolódó oldalak: Mellgyulladás

Vulva és hüvely

Vulva

Ehhez tartoznak a nagy és kis szeméremajkak (vénusz-ajkak), a csikló (clitoris), a húgycsőnyílás és a hüvelybemenet. Látható még ezeken kívül a Vénusz-domb és a hüvelybemenet alatt a gát (perineum); ez a végbéllel végződik.

A szeméremajkaknak mindenekelőtt védőfunkciójuk van. Így például a is- és a nagyajak között nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei. Ezek sűrű, nyúlós váladékot temrelnek, ami a hüvelybemenetet nedvessé teszi. Ezenkívül a Vénusz-ajkak befedik a hüvelybemenetet és a clitorist, a női kéjérzet legfontosabb szervét.

Hüvely (vagina)

A hüvely enyhe ívben hátrafelé hajlik és a hüvelybemenettől a méhnyak tapadásáig tart. Csak a hüvely elülső falában vannak érzékenyen reagáló idegvégződések. A hüvely hátsó részén nincsenek idegek; ezért viselhet egy nő pl. tampont anélkül, hogy bármit érezne. A hüvely különlegesen tágulékony és rugalmas. Így válik lehetővé a pénisz behatolása, de a magzati fej kilépése is szülés során. A hüvely teltsége „normál állapotban” számos redőben található, melyek harántbarázdaként tapinthatók. A hüvely nyálkahártya béleli, mely ciklusfázistól vagy életkortól függően száraznak vagy nedvesnek érződik. Nagyon érzékenyen képes lelki megterhelésekre, problémákra vagy konfliktusokra reagálni. Ez leginkább fokozott folyás formájában jut kifejezésre.

kapcsolódó oldalak: Hüvelygyulladás

Méhnyak és anyaméh

Méhnyak (cervix)

A hátsó hüvelyboltozatban a méhszájat (portio) kicsiny kemény dudor formájában lehet tapintani. Itt van  a nyakcsatorna nyalása. Ez elülső részén fájdalomra érzéketlen és egy szűkületen keresztül az anyaméhbe vezet.

A nyílás maga olyan szűk, mint egy tű. Tehát ami a hüvelyboltozatban található, nem „tűnhet el” az anyaméhben. A méhszáj azonban annyira tágulékony, hogy a szülési folyamat során a gyermeket átengedi. A méhtestet éppúgy, mint a méhnyakat nyálkahártya fedi, ami a ciklus ritmusában változik.

Anyaméh (uterus)

A mintegy hét-kilenc centiméter nagyságú anyaméhnek körte alakja van. Vastag fala igen erős izomzatú. Normális körülmények között, összenyomott állapotban az anyaméh a hólyag és a végbél között helyezkedik el.

A széles körű elképzelés egy „üregről” tehát téves. Csak terhesség vagy egy növedék nyomja szét a belső falait.

Kapcsolodó oldalak: Mióma , Méhsüllyedés ,

Petevezeték és petefészkek

Petevezeték (tubak)

A petevezeték átlagban 11-14 cm hosszúságú, a petesejt szabadon mozgó transzportútja. Végén – a petefészkek közelében – az ujjszerű fimbria egyfajta tölcsért képez. A fimbria és a petevezeték állandóan enyhe hullámmozgás állapotában van. Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy a fimbriák a tüszőrepedés során a hasüregbe kilökött petesejtet „magukhoz szívják” és felvegyék. A petevezeték mozgása továbbítja a petesejtet a méh irányába. Elősegítik ezt a vándorutat azon a finom csillók, amelyek a petesejt továbbítását kiegészítően támogatják.

Petefészkek (ovariumok)

A petefészkeket függesztő szalagok rögzítik a kismedencében, kis szilva nagyságúak és alakúak. Bennük a szüléstől fogva közel egymillió petesejt (folliculus) helyezkedik el. Az érő tüsző a petefészek felszínén helyezkedik el. Ez a tüszőrepedéskor megnyílik és a petesejtet a hasüregbe juttatja. A tüsző maga sárgatestté alakul. Megindul a sárgatesthormon progeszteron-termelése.

Kapcsolodó oldalak:  Petefészek-gyulladásMéhen kívüli terhesség , Petefészek-ciszták