Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Szív és keringés

Pumpál é pumpál és pumpál... A szív fáradhatatlanul dobog, születéstől a halálig, százezerszer naponta, két és fél milliárdszor egy hetvenéves élet alatt.

Az ember akár dolgozik, akár alzik, a szív automatikusan alkalmazkodik a különböző terhelésekhez, és ellátja az egész testet vérrel. A szív a vért az artériákba pumpálja - a tüdő, ill. a test artériákba pumpálja - a tüdő, ill. a test artériáiba. Az artériák egyre vékonyabb ágakra oszlanak, ún. arteriolákat képeznek, majd tovább elágazva apró capillarisokban végződnek. Ezeken a capillariosokon keresztül kapják a szövetek az oxigént és a tápanyagokat, és itt veszi fel a vér a salakanyagokat is.

Az anyagcsere kapcsán keletkezett szén-dioxid a vért sötétre színezi. Az "elhasznált" vér a vénákon keresztül visszajut a szívbe és onnan a tüdőbe. Itt a vér oxigént vesz fel, majd a szív visszapumpálja a keringésbe.

A szív

A szivet egy válaszfal két félre osztja. Mindkét fél egy pitvarból és egy kamrából áll, és közöttük szelepszerűen működő billentyűk vannak. A jobb pitvar és a jobb kamra az elhasznált, oxigénben szegény vért, a bal pitvar és a bal kamra a tüdőből jövő, oxigénben gazdag vért továbbítja. A vér csak egy irányban folyik, ami a billentyűknek köszönhető: két vitorlabillenytyű választja el mindkét pitvart a kamráktól, és két zsebszerű billentyű található a kamrák és az elvezető artériák között.

A pumpaműködés sorrendjét elektromos impulzusok, és egy ingerületelvezető rendszer irányítja. Az ingerület a sinuscsomóból indul ki, és a pitvaron és a vezetőrendszeren keresztül lejut a kamraizomzatra. A pumpamozgás a következő séma szerint történik:

  • A pitvar megtelik vérrel: a szén-dioxid-tartalmú vér a testből érkezik a jobb pitvarba, az oxigéngazdag vér a tüdőből a bal pitvarba.
  • A pitvarok összehúzódnak, a vitorlás billentyűk kinyílnak, és a vér bepréselődik a kamrákba.
  • Amikor a kamrák megteltek, összehúzódnak, a vitorlás billentyűk záródnak, az aorta és a tüdőartéria zsebes billentyűi kinyílnak: a jobb kamra szén-dioxid-tartlamú vére a tüdőbe, a bal kamra oxigénben gazdag vére a test vérkeringésébe jut. Mivel a szív bal kamrájának a legnagyobb munkát kell végezni, annak izomzata a legfeljettebb. A szív nem direkt abból a vérből táplálkozik, ami a kamrákban és a pitvarokban van, hanem saját érpályája van, a koszorúérrendszer.

A szívizom (myocardium) belső felülete egy vékony réteggel, az endocardiummal van bevonva. A szívizom külső felülletét egy dupla falú zsák, a szívburok veszi körül. A zsák belső lemeze szorosan a szívizomhoz tapad (epicardium), a külső lemezre (pericardium) el tud mozdulni a szívhez és a mellkashoz viszonyítva, és a gerincen és a nyelőcsövön rögzül.

A szívburok két lemeze között folyadék található.

Keringés

Egy átlagos ember érpályájának hossza kb. 100 000 km. A vér két egymástól elhatárolt vérkőrben kering: a tüdő és a test érpályáiban (kisvérkör és nagyvérkör).

A szív az "elhasznált" vért a tüdőerekbe pumpálja, ahol a vér leadja a szén-dioxidot és felveszi az oxigént. Ezután a vér visszajut ismét a szívbe, majd a nagyvérkörön keresztül eloszlik az egész testben. A szívből jövő vérerek - artériák - minden szívdobbanáskor magas nyomásnak vannak kitéve. Éppen ezért izomzatuk erősebb, mint a vénáké. A vénák kevésbé rugalmasak, mint az artériák. A karok és a lábak mozgásakor az izom összehúzódnak, átadják a nyomást a vénákra, ahonnan a vér a vénabillentyűk segítségével a szív irányába préselődik. A szív és keringés, ez a bonyolult rendszer szünet nélkül dolgozik, miáltal érthető, hogy idősebb korban betegségek jelentkezhetnek.

Rizikófaktorok

Az orvostudománym a szív- és érbetegségek okát nem egy, hanem több okra vezeti vissza. Ezek a rizikófaktorok. A legfontosabbak:

  • magas vérnyomás,
  • túl sok zsír a vérben,
  • dohányzás,
  • cukorbetegség,
  • elhízás,

A férfiaknak nagyobb a rizikója. További rizikófaktorok a mozgáshiány, a magasabb életkor, ha a családban halmozódik az érelmeszesedés stb. Minél több valakinek a rizikófaktora, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szív és érbetegséget kap.