Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Szív és keringés

Angina pectoris (stenocardia)

Panaszok

Legtöbbszőr szorongás, nehézlégzés és mellkasi fájdalom jellemzi. A fájdalom a mellkas közepén jeletnezik és a nyakba, állba, hétba, karokba sugárzik. Ritkán a fájdalom csupán a karokban, kézízületekben vagy tarkótájon jelentkezik. A panaszok nagyon változatosak lehetnek aszerint, hogy a fájdalmak milyen irányba sugároznak. Így az angina pectoris esetenként fogfájás, gyomorfájdalom vagy végtagfájdalom formájában jelentkezhet, és megtévesztő lehet. A fájdalmat rendszerint fizikai megterhelés váltja ki, igen erős lehet, szorongással jár és pár percig tart. Nyugalomban a panaszok újra megszünnek.

A rohamok gyakran erős félelemérzéssel járnak. A beteg úgy érzi, mintha a mellkasát vas-abroncs szorítaná össze. A roham különböző gyakorisággal jelentkezik: van akinél naponta, van akinél hónapok, évek eltelte után ismétlődik, vagy egyre gyakrabban jelentkezik és van akinál többé nem jelentkezik.

Azokat az eseteket, amikor az angina egyre gyakrabban jelentkezik, időtartama hosszabb lesz, nyugalomban is fellép, vagy már kisebb megterhelés is kiváltja, mint korábban, az orvosok instabil anginának nevezik.

Angina pectoris okai

A szívet vérrel ellátó artériák beszűkülnek. Három nagy koszorúér van, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetsében. Ilyen módon a szűk artériát az ép artéria nem tudja "kisegíteni".

Fizikai megterhelés alatt a szívnek több vért kell pumpálnia. A szűk artéria nem tudja a szívizmot ellátni elegendő vérrel. Ez az oka a típusos anginás fájdalomnak.

Megbetegési kockázat

Az angina pectorisaz egyik leggyakoribb megbetegedés az idősebb korban. A rizikót a következők fokozzák:

  • dohányzás,
  • cukorbetegség,
  • magas vérnyomás,
  • sok koleszterin a vérben,
  • sok húgysav a vérben (köszvény).

Még vitatott, hogy az angina pectrorist okozhat-e a mozgáshiány, az elhízás, a munkahelyi és az egyéni túlterhelés.

Az angina pectoris lehetséges következményei

Az életmód szabályozásával és kezeléssel az angina pectorisban szenvedő betegek nagy részét panaszmentes állapotba lehet hozni. Kétségtelen, hogy az anginás betegek között nagyobb a szívinfarktus vagy a hirtelen halál veszélye, mint az egészségesek között. A várható élettartam attól függ, hogy milyen a koszorúerek károsodásának kiterjedése.

Gyógyszerekkel, bypass-műtéttel vagy a szűk koszorúér kitágításával a betegek nagy része évekig panaszmentessé tehető.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amikor felvetődik az angina pectoris gyanúja.

A szív vizsgálata koronarográfiával

Ehhez a vizsgálathoz nem kell narkózis, legfeljebb valami nyugtató. Az orvos katétert vezet a felkar vagy a lágyékhajlat artériájába, és azon keresztül röntgen-kontrasztanyagot fecskendez a szív koszorúereibe, röntgensugárral láthatóvá teszi azokat, közben egy monitoron tanulmányozhatja az erek állapotát. Így az orvos pontosan meg tudja állapítani, melyik koszorúérben van szűkület.