Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Szív és keringés

Mit kell tudni a szívinfarktusról?

Panaszok

Az akut szívinfarktus hasonló panaszokat okoz, mint az angina pectoris: nehézlégzés és nyomó, szorító fájdalom mélyen a mellkas közepén, ami a nyakba, állba, hátba és karokba sugározhat; halálfélelem; hideg verejték; szapora pulzus.

A betegek 20 százalékában a tünetek "atípusosak": hirtelen tudatvesztés hányással, de fájdalom nincs; bizonytalan fájdalom a has felső részén, vagy tisztázatlan fájdalom a karokban vagy az állban. Az angina pectorisszal ellenétben nitroglycerinre vagy pár perc pihenésre a panaszok nem szűnnek meg. A szívinfarktus pihenés közben is jelentkezhet.

A szívinfarktus okai

A szívinfarktus okai ugyanazok, mint az angina pectrosié: a szívizom vérellátása és ezzel az oxigénellátása nem kielégítő. A koszorúér az arteriosclerosis következtében jelentősen beszűkül. Gyakran az infarktust az váltja ki, hogy a szűkűletben thrombus alakul ki. Az angina pectoristól abban különbözik, hogy az oxigénhiány egy izomterületen olyan nagy mértékű, hogy az izomszövet elhal, ha hat órán belül nem sikerül a beszűkált érterületet megnyitni.

Megbetegedési kockázat

A férfiak veszélyeztettebbek, mint a nők. A következő faktorok fokozzák a szívinfarktus-rizikók:

  • dohányzás
  • magas vérnyomás
  • diabetes,
  • magas vérzsírok,
  • köszvény.

Ezenkívül valószínű, hogy azok a betegek, akik kövérek vagy munka- és életkörülményeik megterhelőek, szintén nagyobb a rizikójuk, hogy szívizom infarktust kapnak.

A szívinfarktus lehetséges következményei

Több embernél a szívinfarktus halállal végződik. A túlélők szívizmának egy része maradandóan károsodik. Ez azt jelenti, hogy a szív csökkent mértékben terhelhető és teljesítőképessége korlátozott. Rendszeres fizikai tréning a teljesítőképességet fokozni tudja. Mivel azonban az erek "elmeszesedése" a korral fokozódik, újabb infarktusnak is fennáll a veszélye. Megfelelő megelőzéssel ez a rizikó csökkenthető.

Hogyan előzhető meg a szívinfarktus?

  • Hagyja abba a dohányzást. Aki ezt megteszi és több, mint két évig nem dohányzik, annak a rizikója olyan, mintha soha nem dohányzott volna.
  • A testsúlyfelesleget adja le.
  • Kezeltesse magas vérnyomását.
  • Csökkentse a vérben a magas koleszterinszintet.
  • Többet mozogjon, különösen fusson. Előtte azonban vizsgáltassa meg magát orvosával.
  • Ne egyék olyat, ami megterhelő.
  • Kerülje a psychés stresszt, a hirtelen testi megerőltetést és a gyors hőmérséklet-változást
  • Úgy változtassa meg életmódját, hogy a feszültség és a relaxatio egyensúlyban legyen.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szívinfarktus bármilyen körülmények között jelentkezhet: színházban, otthon, a teniszpályán stb. A legtöbb ember a panaszok kezdetétől számított egy órán belül hal meg. Ez azt jelenti, hogy szinte  az első órában dől el, hogy valaki a szívinfarktust túléli-e. Amennyiben valakinél szívinfarktust állapítanak meg, azonnal kórházba kell szállítani. Inkább feleslegesen keressük fel a kórházat, mint későn! A szívinfarktusban meghalt minden második beteg megmenthető lett volna, ha azonnal orvosi segítségben részesül.

Lehetséges az öngyógyítás?

A legfontosabb és gyakran életmentő eljárás az ha időben mentőt hívunk. Ez persze akkor lehetséges, ha a beteg vagy hozzátartozói ismerik a szívinfarktus tüneteit. Így nem fogják elhalasztani az értékes időt a beteg megmentésére. Aki szívinfarktust kap, azonnal le kell feküdnie és kerülni mnden más testi és lelki megterhelést!

A szívinfarktus kezelése

Szívinfarktusban a szívműködést folyamatosan ellenőrizni kell. Az injekcióknak vagy infuziónak az a célja, hogy a fájdalom és szorongás csökkenjen, a szív tehermentesüljön, és a ritmuszavar megszűnjön.

A panaszok fellépése utáni első órákban az orvos megpróbálja az érben keletkezett véralvadékot gyógyszerrel feloldani. Ezáltal csökkenteni lehet a szívizom-károsodás nagyságát. A legtöbb infarktusos beteg az első napokban depressziós, amit szintén kezelni kell.

Akinek tartósan feküdnie kell, annál fokozódik a tüdőembólia veszélye. Ennek a veszélynek a csökkentésére alvadásgátló gyógyszert infundálnak a betegbe.

Mi történik a kórházi kezelés után?

A kórházi kezelés kb. 2-3 hétig tart. Közvetlenül a kórház után több hétig kezelés következik valamelyik rehabilitációs centrumban, ahol a fizikai aktivitást fokozzák, ill. helyreállítják. A rehabilitációs program a kortól, a szívizomsérülés kiterjedésétől, esetleges ritmuszavartól, a szívgynegeség mértékétől, foglalkozástól és az egyén kívánságától függ.

Lehetőség esetén célszerű, úgynevezett "ambuláns szívbeteg csoportokhoz" csatlakozni.

A szívinfarktus után 3-4 hétig kerülni kell a szexuális aktivitást . Ezután a szív megterhelése attól függ, hogy teljesítőképessége hogyan alakult az addigi tréningek során. A hírtelen szívhalál rizikójával csak akkor kell számolni, ha pl. házasságon kívüli kapcsolatban a félelem és a roszz lelkiismeret a szívet terheli. Igaz az alapszabály, hogy: aki kényelmesen két emeletet felmegy, vagy körülfut kétszer egy háztömböt anélkül, hogy kifulladna, minden további nélkül élvezheti a szerelem örömeit.

A normális életmódra vissza lehet térni 6 héttel a szívinfarktus után, ha a szív jól működik. Újabb infarktus elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a megelőzésre figyelemmel lenni. Aki ehhez tartja magát, megvan az esély arra, hogy az életet tovább élvezze.

Bypass-műtét (koszorúérműtét)

Szívinfarktus után elvégzett bypass-műtét bizonyos esetekben meg tudja hosszabbítani az életet. A siker a koszorúerek állapotától függ.

Újabb infarktus gyógyszeres megelőzése

Aspirin: újabb infarktus megelőzésére sok orvos ajánlja. Hátránya, hogy gyomorpanaszokat okozhat. Mindenesetre a szív védelmét napi 50mg aspirin biztosítja.

A véralvadásgátló cumarin (Syncumar): évtizedek óta vitatott táma az orvostudományban, hogy vajon ezek a gyógyszerek képesek-e megelőzni a szívinfarktust. Az viszont kétségtelen, hogy az alvadásgátló vérzéseket okozhat. Alkalmazásának biztosan értelme van, ha a szív belső falán az infarktusnak megfelelően véralvadék (thrombus) keletkezik. Ezt a szív ultrahang- vizsgálatával lehet megállapítani.

Béta-receptor-blokkolók:számos vizsgálat bizonyítja, hogy a túlélést javítják.