Apró Erzsébet, Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670–1950. - Budapest-Oldenburg, 2010, 1080 o.

<< A teljes kiadvány letöltése egyetlen fájlként (6 Mb)
<< tartalomjegyzék

 

A kötetet megalapozó kutatás célja mai magyarországi önkormányzati levéltárakban található azon fondok és állagok mutatójának és rövid ismertetésének összeállítása volt, amelyek relevánsnak tekinthetők a magyarországi németek története szempontjából. A kutatási koncepció kidolgozása tehát azon alapul, hogy a XVII. század második felétől – ekkor kerültek nagyobb számban a különböző telepítési akciók eredményeként németek az ország területére – a mai Magyarország mely területein éltek/élnek németek.

Az Országgyűlés a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, és a közfeladatok folyamatos ellátásához, valamint az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező levéltári anyag védelmének, folytonos gyarapításának és használatának alapvető szabályairól alkotta A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény-t.  E szerint a közlevéltárak kizárólagos joggal átveszik és megőrzik az illetékességi körükbe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait. A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga az általános levéltárak illetékességi körébe tartoznak. Általános levéltárat törvény létesíthet, illetve szüntethet meg. Általános levéltárak: a Magyar Országos Levéltár, valamint a megye és a főváros önkormányzata által fenntartott közlevéltár. 

A megyék illetve a területi levéltárak kijelölésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Magyarországon a német kisebbség nem egy tömbben élt, valamint különböző nagyságú és nemzetiségi összetételű megyékről van szó. Ezért a kutatás területi hatálya lefedi mindazon régiókat, ahol jelentős számú német kisebbség élt. Szerepelnek a kutatásban mindazon megyék, ahol a német anyanyelvűek száma az 1941. évi népszámláláskor elérte a megye lakosságának 2%-át. Kivételt Budapest jelent, ahol ekkor már a német anyanyelvűek száma nem érte el a főváros összlakosságának 2%-át, de – a kötet összeállítóinak megítélése szerint – fontos volt e népesség bevonása is a kutatásba.

Tekintettel arra, hogy a hazai németek szórványban élnek, kimondottan ’németekre vonatkozó fondnak’ viszonylag kevés fond tekinthető. Ugyanakkor szinte valamennyi közigazgatási anyagban találhatók a területen élő németekre vonatkozó adatok, dokumentumok. A feltárás csak az 1670. utáni időszakra terjedt ki. Az ezt megelőzően keletkezett iratokat tartalmazó fondok esetében a teljes adat és fondterjedelem szerepel, és az ismertető is a teljes fondról készült. Bizonyos fondcsoportok esetében az egyes fondokat a kötet csak fölsorolja, és csak a fondcsoportról készült bevezető, pl. az iskolák, a községi nemzeti bizottságok, vagy a községi földigénylő bizottságok esetében.

Az egyes levéltárak betűrendben következnek a kötetben, és a róluk összeállított információk a következők:
a./  név, rövidítés; levélcím; központi épület címe; ha a kutatóterem külön van, akkor azt külön föltüntetve; telefonszám: központi; kutatóterem, bejelentkezés; e-mail; internet elérhetőség; nyitva tartás; 
b./ a levéltár rövid története; a fondokról, illetve az adott levéltárban őrzött levéltári anyag rövid áttekintése; az ehhez kapcsolódó irodalom fölsorolása. A megyei levéltárak részlegeinek fondjai nem külön, hanem azon belül jelennek meg.
c./ az egyes fondok fondfőcsoportonkénti (IV. – XXXV.) ismertetése; a kötet az egyes fondokról minden esetben közli azok címét, évkörét, terjedelmét, majd az adott fondképző rövid történetét, illetve kitér a benne lévő források ismertetésére, megadja a hozzá kapcsolódó irodalmat. Az egyes fondokhoz kapcsolódó hivataltörténetek az iratképző szerv első előfordulásánál szerepelnek, az ezt követő levéltáraknál csak utal a hivataltörténetre. Az állagokról nem minden esetben készült ismertetés, de a fond címe alatt neve, évköre és terjedelme is megtalálható. A fondok és az állagok neve nem egységesített, vagy ha fondfőcsoportba sorolása eltért az érvényes utasítástól, nem lett megváltoztatva. Az információk nagy része az egyes levéltárakban rendelkezésre álló segédletekből, elektronikus nyilvántartásokból származik, ezért az egyes  fondismertetők terjedelme annak rendezettségi szintjétől és a rendelkezésre álló információk mélységétől függően változó. Azokban az esetekben, amelyekben nem, vagy nagyon csekély információ állt rendelkezésre, az összeállítók minden levéltár esetében külön kutatást végeztek, illetve a forrásfeltárást elvégezték. A kötet használhatóságát rövidítések jegyzéke segíti.

 

TARTALOM

Tartalomjegyzék

Bevezető

Rövidítések jegyzéke

Budapest Főváros Levéltára

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára

Baranya Megyei Levéltár

Békés Megyei Levéltár

Fejér Megyei Levéltár

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

Pest Megyei Levéltár

Somogy Megyei Levéltár

Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára

Vas Megyei Levéltár

Veszprém Megyei Levéltár

Győr Megyei Jogú Város Levéltára

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára