Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Cikkek, érdekességek

Az alvás zavarai

2017. november 16. | vissza a cikkekhez

Az ember egészsége, munkabírása, teljesítménye nagymértékben függ az ébrenlét és alvás egészséges egyensúlyától. A megfelelő ritmusú és időtartamú pihenés, a napi 7-8 órás alvás a szervezet regenerációjához szükséges.

Az alvás zavarai

Nem mindegy, hogy éjszaka alszunk vagy nappal, nem mindegy, hogy mennyit, és milyen körülmények között.

Az éjszakázás, a kevés és felületes alvás következtében a szervezet kimerül, és könnyen megbetegszik. Az emberek jelentős része mégis keveset pihen, és nem tud jól aludni.

A hazai életformára a túl hajszoltság jellemző. Az ideges, elcsigázott ember belefáradva a munkába, esténként kimerülten a tévé elé hanyatlik, hogy feledje napi gondjait és kikapcsolódjon. Aztán sokan altatóval, nyugtatóval álomba kényszerítik magukat, reggel pedig kávéval, kólával kívánják pótolni a hiányzó frissességet és energiát.

Az egészséges napi biológiai ritmus elengedhetetlen része az alvás. Az alvásigény egyénenként eltérő, napi 5-10 óra között mozog. Az alvásigény életkor szerint is változik, a csecsemők napi 15-18 óra, a gyermekek napi 10-11 óra, az egészséges felnőttek napi 6-9 óra alvást igényelnek. Ideálisan este 10 órától reggel 6 óráig, megszakítás nélkül, jól, mélyen kellene aludnunk. Az alvás időtartamát, pihentető voltát számos tényező, az életkor, aktuális érzelmi, izgalmi állapot, a szervezet kimerültsége, egészségi állapota egyaránt befolyásolja.

 

 

Az alvás fázisai

Az alvás élettani szempontból két elkülöníthető fázisra oszlik, az ún. REM, vagy álomfázisra, és a nonREM fázisra, amelyben további 4 stádium különíthető el. Az alvás ciklikus jelenség, egy éjszaka folyamán 4-5 REM fázis jelentkezik, melyek 10-40 percesek, és a teljes alvás egy negyed részét teszik ki. A legmélyebb alvás, a nonREM 4. fázisa inkább az alvás első óráiban jelentkezik. Normális alvás esetén az életkorral nem változik a REM fázis %-os aránya, de csökken a nonREM 3. és 4. stádiumának az aránya, és az ébren töltött időszakok száma is nő.

Az alvást jellemző élettani változások

Az alvást jellemző élettani változások kísérik:

  • a szemteke felfelé és befelé fordul,
  • a pupilla szűkül,
  • az izomzat tónusa csökken,
  • a légzés és a szívműködés lassul,
  • a vérnyomás, a testhőmérséklet és az alapanyagcsere csökken,
  • az öntudat beszűkül, de nem szűnik meg,
  • és a véreloszlás is megváltozik: az izomzat és a szervek vérellátásának a rovására az agyi vérellátás fokozódik. A szervezet takaréklángon működik, pihen.

Az alvás tényezői

Függ az egyéni bioritmustól, megszokástól. Vannak korán, a tyúkokkal fekvő és kelő emberek, és vannak éjszakai baglyok, akik későn térnek nyugovóra és sokáig alszanak. Közismert, hogy mindenki a saját ágyában tud a legjobban aludni, az új és szokatlan körülmények általában rontják az éjszakai nyugalmat.

A megszokott bioritmus felborulása megzavarja az alvást.

  • Ha valaki sokáig kénytelen ébren lenni - pl. ügyeletes orvos, gyermeke mellett virrasztó édesanya, vagy éjszakába nyúló tanulás vagy szórakozás akadályozza az elalvás megszokott idejét -, többnyire nehezen tud elaludni.
  • Több időzóna átlépése esetén - ha valaki Amerikába vagy Ausztráliába repül, vagy onnan hazatér - tapasztalható, hogy milyen keserves az átállás, hogy az eltérő időzónához való alkalmazkodás mennyire nehéz, mennyire megviseli a szervezetet. A nappal és éjszaka ritmusát ilyenkor mindig újra meg kell szokni.

Alvászavarról (insomnia) akkor beszélünk, ha az egészséges, napi 7-8 órás alvás zavart szenved. Az insomnia gyakori jelenség, a népesség kb. 10%-a szenved krónikus alvászavarban. A zavar az elalvásra, az átalvásra vagy az alvás minőségére vonatkozhat. A betegek arról panaszkodnak, hogy nehezen tudnak elaludni, éjszaka rendszeresen, többnyire azonos időben, vagy többször is felébrednek, esetleg túl korán felébrednek, és már nem tudnak ismét elaludni. Az eredmény mindig a kialvatlanság.

Az elalvás zavarát a gyakran változó alvásrend, szorongás, depresszió, fájdalom, élénkítő szerek fogyasztása, vagy a nyugtatók elhagyása okozhatja. Az alvásritmus megfordulása a circadian ritmus megzavarásával függ össze, ez tapasztalható időzóna-átlépés, többműszakos munka vagy a központi idegrendszer (hypothalamus) károsodása esetén. Késő alvásfázis syndrornáról akkor beszélünk, ha az elalvás és az ébredés is késik az optimálishoz képest, a korai ébredés esetén a beteg időben el tud aludni, de korán felébred, és vagy nem tud ismét elaludni, vagy a további alvása nyugtalan.

Az alvászavar lehet átmeneti panasz, de krónikussá is válhat. A keveset és rosszul alvó ember kimerült, ingerlékeny, koncentráló, kreatív és alkalmazkodóképessége, teljesítménye romlik.

 

 

Az alvászavar kialakulásának okai

Az alvászavarok kialakulását az életkor, a rendszertelen életforma, a rossz szokások és bizonyos betegségek is előidézhetik, leggyakrabban azonban szorongás, feszültség, psychés stressz áll az álmatlanság hátterében.

A psychiátriai kórképeket gyakran kíséri alvászavar, és a fájdalom is megzavarja, vagy akár lehetetlenné teheti az alvást. Idős korban a korai lefekvés és a nappali szendergések is szerepet játszanak az alváshiány kialakulásában.

A káros szenvedélyek: az alkohol, a dohányzás, a kávé és számos gyógyszer is felelős lehet az alvászavarok kialakulásáért. Az alkohol az elalvást ugyan megkönnyíti, de hatására az egészséges alvásciklus felborul, és színes álmok, többszöri felébredés tarkíthatja az alvást.

Krónikus alkoholizmus esetén a nonREM fázis hosszabbodik, a REM fázis megrövidül. Az erős dohányzás is nehezíti az elalvást, függetlenül a többnyire egyidejű kávézástól. A sok kávé, a koffein ugyancsak késlelteti az elalvást, és lerövidíti, felületessé teszi az alvást.

A nyugtatók és altatók csökkentik az elalvás látenciáját, az éjszakai ébredések számát, és növelik a teljes alvás idejét, de sok esetben csökkentik a REM alvás idejét. Az altatóval előidézett mesterséges alvás értéke messze elmarad az egészséges, mély alvás értékétől. A túlzott fáradtság, a stressz, minden megrázkódtatás, de az éjszakába nyúló tévézés is megzavarja nyugodt álmunkat.

Jegyezzük meg: aludni, tudni kell!

Ez azt jelenti, hogy tudatosan meg kell teremteni az egészséges, pihentető alvás feltételeit, az alvás megfelelő belső és külső körülményeit. Az emberi szervezet működése rendszerességet, ritmust követel. Ezért fontos a megfelelő időbeosztás, a bioritmus, az alvási időrend - azonos időben történő lefekvés és felkelés - betartása. A rendszeres testmozgás, a séta, az esti fürdő, a nem túl késői esti étkezés, a kávézás, dohányzás, szeszes italok mellőzése, egy megnyugtató olvasmány elősegíti a jó alvást. De fontos a csend, a sötétség, a nem túlságosan meleg, jó levegőjű szoba, és a megfelelő, nem süppedő fekhely is.

A külső feltételeknél is fontosabb azonban a belső békesség, a lelki nyugalom. Ha az alvászavar egyszerű alváshigiénés módszerekkel nem szüntethető meg, átmenetileg altatóra lehet szükség. Valamennyi altató azonban magában rejti a hozzászokás, a függőség és a túladagolás veszélyét. Ezért altaltóval csak végső esetben, és akkor is csak 1-2 hétig, átmenetileg éljünk. Tartós alvászavar esetén orvoshoz kell fordulni.