Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Cikkek, érdekességek

A kisgyermekek egyre több időt töltenek a képernyők előtt

2017. november 27. | vissza a cikkekhez

Nem is gondolnánk, de már az egészen pici gyermekek is döbbenetesen sok időt töltenek a különféle elektronikai eszközök apró képernyői előtt.

A kisgyermekek egyre több időt töltenek a képernyők előtt

A Common Sense Media, egy nonprofit szervezet, nemrégiben hozott nyilvánosságra egy felmérést a 8 éves és annál fiatalabb gyermekek médiahasználati szokásairól. A szülők körében végzett, nemzetileg reprezentatív felmérés azt mutatja, hogy a kisgyermekes családok otthonainak 98%-ábantalálható valamilyen mobil telekommunikációs eszköz, mint például okostelefon vagy tablet.

Ez egy hatalmas ugrás a hat évvel ezelőtti 52%-hoz képest. A mobilkészülékek mostanra minden otthonban olyan általánossá váltak, mint a televízió.

Az az idő, amit a legkisebb gyerekek egy nap átlagosan ezek előtt a kézben hordozható eszközök előtt eltöltenek, szintén az egekbe szökött az elmúlt évek során: a 2011-ben mért napi 5 perces és a 2013-ban mért napi 15 perces átlaghoz képest ez az idő 2017-ben már napi 48 percre növekedett.

James Steyer, a Common Media Sense alapítója és vezérigazgatója ezt a folyamatot egy „szeizmikus elmozdulásnak” nevezi, amely „alapjaiban értelmezi újra a gyermekkori élmények” fogalmát, mindazokkal a „káros következményekkel együtt, amelyeket épphogy csak kezdünk felfogni”.

 

 

 Íme, néhány további figyelemreméltó adat a felmérésből:

  •  A gyermekek 42%-a rendelkezik valamilyen saját mobil eszközzel – a négy évvel ezelőtti 7%-hoz és a 2011-ben mért kevesebb, mint 1%-hoz képest ez nagy változás.
  • A 2 évnél fiatalabb gyermekek körében a képernyőn megjelenő média használata csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban mért 58 percről 2017-re 42 percre csökkent. Ez a csökkenés egybevág a DVD-k eladási számainak esésével is, különösen a kifejezetten gyermekek számára készültekkel, mint például a Baby Einstein. Az elmúlt évben kiadott, a gyermekgyógyászok javaslatainak legfrissebb változata a legfiatalabb korosztály körében felhívja a figyelmet a korlátozott, de nem tiltott, képernyőhasználatra.
  • A 8 éves vagy azalatti gyermekeknek csaknem a fele, 49%-a „gyakran vagy néha” nézi még a képernyőt az elalvás előtti egy órában, amely a szakértől véleménye szerint rossz hatással van az alvási szokásokra.
  • A szülők 42%-ának válasza szerint a TV „mindig” vagy „legtöbbször” be van kapcsolva az otthonukban, attól függetlenül, hogy nézi-e valaki vagy sem. A kutatások azt mutatják, hogy ez az úgynevezett „háttértévézés” csökkenti a szülő-gyermek közötti kommunikációt, amely kihatással lehet a gyermek nyelvfejlődésére.

A mobil eszközök növekedése drasztikus változást hoz magával. A gyerekek médiahasználatának egyéb vonatkozásai azonban, az időszaki felmérések eredményei szerint, nagyrészt változatlanok maradtak.

Ha mindenfajta képernyőn keresztüli médiaforrást egy kalap alá veszünk, a 8 éves és annál fiatalabb gyerekek mintegy napi két és negyed órát (2 óra 19 percet) töltenek ezek előtt a képernyők előtt, ami a 2011-es adathoz képest (2 óra 16 perc) szinte változatlan. Ezek szerint a mobil eszközök tulajdonképpen csupán átrendezik, nem pedig bővítik a különböző médiahasználati szokásokat.

És a gyerekek akár kis, akár nagy képernyőt néznek, a legtöbb esetben tulajdonképpen csak passzív szemlélői a videótartalmaknak, mintsem interaktív alkalmazások használói. A videó nézés évtizedekig uralkodó volt a gyerekek médiahasználatában.

Végül pedig, a szülők még mindig körülbelül 30 percet olvasnak gyermekeiknek naponta.

Több a kérdés, mint a válasz

Mit is jelent mindez tulajdonképpen?

A kutatók nem igazán tudják, és ez azokra a megfigyelőkre is vonatkozik, mint Pamela Hurst-Della Pietra, a Children and Screens: The Institute of Digital Media and Child Development alapítója.

„Mennyiben különböznek azoknak a gyerekeknek az agyi funkciói, akiket a digitális média hosszantartó behatása ér, a szüleiknek vagy idősebb testvéreiknek agyi funkcióitól?” – teszi fel a kérdést. „És milyen következményei vannak ennek a szülőkre, az oktatókra és a döntéshozókra nézve?”

 

 

Hurst-Della Pietra szerint ezek olyan kérdések, amelyeket „még épphogy csak elkezdtünk feltenni, nemhogy válaszaink lennének rájuk”. A Children and Screens készen állnak arra, hogy saját előterjesztéseik sorát adják közre, amelyek meghatározzák a jövőbeli kutatások menetrendjét.

Steyer a Common Sense Media részéről egyetért a dologgal. „Úgy vélem, hogy ezek a dolgok igen nagy változásokat idéznek előmind az értelmi, mind a társadalmi-érzelmi fejlődés terén, amelyeknek nagy részét még egyáltalán nem látjuk előre” – mondta.

A gyermekek és a képernyők kapcsolatának tárgyában folytatott társadalmi párbeszéd némiképp megosztott. Az amerikai iskolák, de még az óvodák is, elektronikai termékek millióit vásárolják, és alkalmazások tízezrei állnak rendelkezésre, hogy elősegítsék már a legkisebb gyermekek tanulási folyamatait is.

Másrészről azonban az orvosok figyelmeztetnek, a szülők pedig aggódnak, a képernyő előtt töltött idő hosszának negatív hatásait illetően, az elhízástól kezdve a szorongásig bezárólag.

A CommonSense beszámolójának egy része, amely igencsak kihangsúlyozza ezt az ellentmondást, az úgynevezett digitális megosztottságról szól. A megnevezés arra a gondolatra utal, hogy a számítógép és az internet használatának a még otthoni közegben való elsajátítása segítségére van a gyerekeknek az iskolában és az életben való boldogulásban.

Az előző évektől eltérően ez a mostani felmérés azt mutatja, hogy mind a gazdagabb, mind a szegényebb családoknak mostanra csaknem ugyanolyan hozzáférési lehetőségeik vannak az okostelefonokhoz. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok gyermekei naponta csaknem kétszerannyi időt töltenek a képernyők előtt, mint a legjómódúbb családok gyermekei. Ez vajon örvendetes vagy veszélyes?

Lynn Schofield Clark a Denver Universityn a hátrányos helyzetű gyerekek médiahasználati szokásait tanulmányozza. Véleménye szerint a hiányzó tényező a digitális megosztottság valódi hatásának megértésben az idő.

Mégpedig a nevelési idő: amikor megtanítjuk a gyereknek, hogy használja a laptopot, hogyan keressen az interneten, hogyan válassza ki a magas színvonalú oktatási alkalmazásokat, vagy igyekszünk a pozitív üzenetű és építő jellegű programok felé terelni őt.

„A kedvezőbb helyzetben lévő embereknek több idejük van és iskolázottabbak ahhoz, hogy segíteni tudjanak gyermekeiknek a technológia használatának elsajátításában” – mondja Schofield Clark. „Egy olyan társadalmat alkottunk, amelyben a családok csak rendkívül nehezen tudnak megfelelő mennyiségű időt együtt tölteni.”

Copyright 2017 NPR. Ha többet szeretne tudni a témáról, látogasson el a http://www.npr. org honlapra.