Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Cikkek, érdekességek

A masszázs típusai

2017. szeptember 20. | vissza a cikkekhez

A különböző masszázsfajták más-más pozitív élettani hatásokkal járhatnak, például enyhíthetik az izomgörcsöt és a sérülések okozta panaszokat, vagy javíthatják a vérkeringést.

A masszázs típusai

A terápiás masszázs az egyik legfontosabb, ösztönös emberi igényt elégíti ki: érinteni és megérintve lenni. Az ókori egyiptomi sírkamrákban is láthatók masszírozást ábrázoló falfestmények. Az ókori görög és római orvosok is a fájdalomcsillapítás egyik módszerének tartották. Julius Caesar római uralkodó például naponta masszíroztatta magát idegzsábája kezelésére.

A masszázs a kifinomult keleti gyógyászatban, a kínai, a tibeti, a japán, az indonéz és az indiai orvoslásban is fontos szerepet játszik ( Ájurvédikus gyógyászat).

Nyugaton is egyre szélesebb körben alkalmazzák az orvosi masszázst, amit szakképesített masszőrök és ápolók is végezhetnek. Használják rákban, szívbetegségben, illetve AIDS-ben szenvedők panaszainak enyhítésére, valamint gyermekek, koraszülöttek és idős emberek kezelésében is. A módszert a hagyományos egészségügyi intézményekben, fürdőterápia kiegészítéseként és drogelvonó kezelés során is alkalmazzák. Az orvosi masszázs a fizikoterápiás kezelés fontos része.

 

 

Hogyan segít a masszázs?

A masszázs számos panasz esetén hozzásegíthet állapotunk javulásához. Ilyenek:

  •  a stresszel összefüggő rendellenességek (pl. fejfájás, menstruáció előtti szindróma, álmatlanság);
  • ízületi panaszok és izomfájdalmak (pl. hátfájás, ízületi gyulladás, különféle sportsérülések);
  • általában mindenfajta fájdalom;
  • magas vérnyomás és bizonyos szívbetegségek;
  • szorongás, depresszió és önértékelési zavarok;
  • az emésztőrendszer rendellenességei (pl. irritábilis bél szindróma, székrekedés).

Kutatási eredmények

 A londoni Royal Marsden kórházban 1995-ben végzett kísérletek eredményei kimutatták, hogy rákos betegek esetében a masszázs csökkentheti a szorongást, és javíthatja az életminőséget. Az Egyesült Államokban a Miami Egyetemen végzett kutatások alapján a masszázs következő jótékony hatásait állapították meg:

  • Koraszülött csecsemők esetében elősegíti a test-súlynövekedést, ezért alkalmazásával az újszülöttek hamarabb elhagyhatják a kórházat.
  • HIV-pozitív férfiakban növeli az immunrendszer védekezősejtjeinek számát.
  • Megkönnyíti az asztmás gyermekek légzését, és csökkenti a rohamok számát.
  • Cukorbeteg gyermekek esetében csökkenti a vércukorszintet.

Az Egyesült Államokban 2000-ben végzett további kutatások megerősítették, hogy a masszázs enyhítheti a menstruáció előtti szindróma tüneteit is.

A masszázs hatásai

A masszázs a testi és a lelki gyógyulást egyaránt elősegíti.

Fizikai hatások

A masszázs során alkalmazott nyomás, mozgatás és simogatás javítja a vérkeringést, ezáltal több oxigént és tápanyagot juttat a test különböző szerveibe és szöveteibe. A nyirokrendszerre is stimuláló hatást gyakorol, ami elősegíti a salakanyagok hatékony eltávolítását. A választott technikától függően a masszázs nyugtató vagy stimuláló. A masszázs alapvető technikái közé tartozik az úgynevezett „effieurage" (finom

érintés vagy simogatás), a „petrissage" (gyúrás) és  az ütögetés (ismétlődő ütések az izmok ingerlésére). A masszázs reflexműködésre is jó hatást gyakorol.  (A reflex egy testrész automatikus válasza egy másik testrészt ért ingerre.) A nyugtató hátmasszázs például ellazítja a megfeszült deréktáji izmokat, ezáltal enyhíti  az ülőideg irritációja miatti lábfájást.

 Érzelmi hatások

 A masszázsnak, bár testi kezelés, erőteljes érzelmi hatása is van. A simogatás serkenti az agyban az endorfin (a szervezet természetes fájdalomcsillapító vegyületének) termelését, és ezáltal megnyugtat.

A masszázs vélhetően felszabadítja az elfojtott érzelmeket is úgy, hogy ellazítja a velük összefüggésben feszültté vált izmokat.

Wilhelm Reich ausztrál pszichoanalitikus a „testpáncél" elmélettel magyarázza a masszázs érzelmi hatásait. Úgy véli, hogy az aggodalom, a szorongás és más érzelmek izomfeszültség formájában gyűlnek fel a testünkben, ami védekező vagy támadó testtartás felvételét eredményezi.

Miből áll egy masszázs kezelés?

Az alkalmazott masszázs fajtája a panaszainktól, saját választásunktól és a masszőr szakértelmétől függ.  A bevezető beszélgetés során a masszőr az általános egészségi állapotunkkal, az étrendünkkel és a kórtörténetünkkel kapcsolatos kérdéseket tesz fel. Egyes masszőrök házhoz mennek, mások egészségügyi intézményekben, gyógyfürdőkben vagy wellness-központokban dolgoznak.

A nyugati (svéd) masszázs során párnázott asztalon fekszünk. Általában le kell vetkőzni, de az alsónadrág (bugyi) rajtunk maradhat. A testmasszázs 60-90 percig, a váll- vagy hátmasszázs körülbelül 20-30 percig tart. A kezelést követően ellazultnak, enyhén álmosnak és könnyűnek érezzük magunkat.

 

 

Az aromaterápiás masszázshoz a masszőr kiválasztja azokat az illóolajokat, amelyek az általunk elmondott panaszokhoz leginkább illenek. Klimaxos vagy menstruációs panaszok kezelésére például gólyaorr (geranium-) olajat használ. A kiválasztott olajokat bekeveri a masszázsolajba, amit általában a hagyományos svéd masszázs keretében is alkalmaznak.

A biodinamikus masszázs a svéd masszázs technikáit ötvözi más mozdulatokkal, például az elfojtott energia felszabadítását célzó láb- vagy karmozgatással. A kezelés történhet ruhában vagy ruha nélkül, attól függően, melyiket tartjuk kényelmesebbnek. A terapeuta a hasunkra helyezett sztetoszkóp segítségével meghallgatja a bélhangokat, mivel ezekről azt tartják, hogy pszichés elváltozásokat tükröznek. Lehetőségünk nyílik arra is, hogy a masszázs közben a minket foglalkoztató problémákat vagy érzéseket megbeszéljük a terapeutával.

 Mire kell ügyelni?

Masszázs előtt kérjünk tanácsot az orvosunktól, amennyiben visszérgyulladásban, visszértágulatban, súlyos vagy heveny hátfájásban szenvedünk, illetve fennáll a mélyvénás trombózis kialakulásának veszélye. A rákos betegeket csak speciálisan képzett szakemberek kezelhetik. Ne alkalmazzunk masszázst a test duzzanat, seb, csonttörés vagy bőrfertőzés által érintett területein, mert az ezekre gyakorolt nyomás további károsodást okozhat, vagy a fertőzés továbbterjedését eredményezheti. A láb, a has és a lábfej masszírozása nem ajánlott a terhesség első három hónapjában, amikor a legnagyobb a vetélés kockázata.

A gyógymasszőr kíválasztása

Bárhol masszíroztatjuk magunkat, győződjünk meg róla, hogy szakképzett masszőr keze alá kerülünk.