Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Cikkek, érdekességek

Meghűlés, nátha, influenza. Mi a különbség?

2017. november 22. | vissza a cikkekhez

Bár az influenza többnyire gyorsan múló betegség, az embert mégis letaglózza, és testi esendőségének a felismerésére oktatja. A légúti vírusfertőzések által okozott kórképek túlnyomóan kétfélék. A betegség vagy csak a légutakra szorítkozik, vagy a vírusok a légutakon kívül az egész szervezetet megbetegítik.

Meghűlés, nátha, influenza. Mi a különbség?

Az előző esetben közönséges meghűlésről, nátháról beszélünk, míg az utóbbi esetben influenzáról van szó, amely komolyabb tünetekkel jár.

Meghűlés, nátha

A fertőzés fellépését és a tünetek mértékét a gazdaszervezet ellenálló képessége erősen befolyásolja, különösen a kisgyermekek, az idősek, és a rossz körülmények, vagy betegségek miatt leromlott emberek veszélyeztetettek. A fogékonyságot a szervezet aktuális állapota határozza meg; a túlzott kifáradás, stressz, allergia, meghűlés kedvező feltételeket teremt a vírusfertőzések számára.

A légúti vírusfertőzésekre a szezonalitás jellemző, elsősorban a kora tavaszi, szeles, és a ködös, nyirkos, őszi időben fordulnak elő halmozottan vagy járványszerűen.

A meghűlés, a heveny nátha a felső légutak láz nélkül zajló vírusfertőzése, amely a légutak bármely szakaszán felléphet. A meghűlést számos vírusfajta közül 30-50%-ban a rhinovírusok több mint száz alfajának az egyike okozza. A járvány kitöréséért általában egyetlen vírus felelős, amely cseppfertőzés útján, főleg zárt közösségekben terjed. A közönséges meghűlés tüneteit mindenki ismeri. Egy-két napos lappangási idő után hirtelen jelentkezik a nátha, amely orrfolyással, orrdugulással jár, és amelyet még számos kellemetlen tünet - égő érzés az orrban, torokban, tüsszögés, rossz közérzet, torokfájás - kísérhet. A betegség rendszerint láztalanul zajlik, de néhány napos hőemelkedés előfordulhat. Az első napokban ürülő bőséges vizes orr-váladék később nyákossá, esetleg gennyessé válik.

A náthát gyakran követi torokgyulladás és köhögés. Gennyes köpet megjelenése lehet vírus eredetű, de lehet másodlagos bakteriális fertőzés következménye is. Szövődményként orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás alakulhat ki, és az idült hörghurutban, asztmában szenvedő betegek panaszai aktiválódhatnak. A szövődménymentes esetekben a tünetek 4-10 nap alatt megszűnnek.

 

 

Meghűlés kezelése

A meghűlés esetén legfeljebb tüneti kezelésre van módunk, mivel a rhinovírusok ellen nincsen specifikus kezelés. Láz és heveny panaszok esetén otthoni pihenés, fekvés, lázcsillapítók szedése, bőséges folyadékfogyasztás, C-vitamin szedése javasolt. A szövődménymentes esetekben antibiotikum adása szükségtelen, másodlagos bakteriális fertőzés esetén azonban indokolt. A szükséges antibiotikum megválasztása, illetve a szénanáthára, asztmára hajlamos betegek esetén szükséges egyéb gyógyszer elbírálása azonban orvosi feladat.

Influenza tünetei, kezelése

Az influenza heveny, vírusos légúti megbetegedés, melyet az A, B, vagy C típusú influenzavírusok idéznek elő. Az influenza a mérsékelt égöv területén 2-3 évenként okoz nagyobb, halálos szövődményekkel járó járványokat. A vírusok cseppfertőzés, érintkezés útján terjednek. A fertőzést követően a hidegrázás, magas láz hirtelen lép fel, majd testszerte izomfájdalom, végtagfájdalom, és a közönséges meghűlés tünetei — fejfájás, torokkaparás, nátha, köhögés — jelentkeznek. A köhögés állandóvá és gyakran produktívvá válik, a köpet kevés vért is tartalmazhat. Gyakori a könnyezés, a szem kötőhártyái is belövelltek, a bőr meleg és kipirult. Hányinger, hányás is előfordulhat. A láz hullámzó, néha 5-7 napig is elhúzódik, melyet néha hetekig tartó gyengeség, izzadás, kimerültség követ.

 

 

Az influenza lehetséges szövődményei

Az influenza legsúlyosabb szövődménye a gyakran halálos kimenetelű tüdőgyulladás, amely igen rövid idő alatt kialakulhat, és akár 48 óra alatt végzetes tüdőödémához vezethet.

A gyakori másodlagos bakteriális fertőzések mellett ritkább komplikációként ízületi gyulladás, szívizomgyulladás, és agyhártyagyulladás is felléphet. A szövődmények elsősorban a 12 év alatti gyermekeket, a 65 év feletti időseket és a szívbetegeket veszélyeztetik.

Az influenzát a láz, és a súlyosabb szervi tünetek alapján különíthetjük el a közönséges meghűléstől. Járványok esetén a vírus típusát meg kell határozni, hogy védőoltásokkal, vagy antivirális szerek segítségével a járvány terjedését gátolni lehessen.

A kezelés a betegek többségénél a közönséges meghűléshez hasonlóan tüneti. Ágynyugalom, lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás, C-vitamin adása mellett a szövődménymentes influenza mindig meggyógyul. A másodlagos bakteriális fertőzések esetén antibiotikum adása, szövődmények fellépésekor kórházi kezelés szükséges.

Az influenza megelőzésére ma már védőoltások állnak rendelkezésünkre, melyek inaktivált egész vírusból és vírusalegységekből állnak. A leggyakrabban előforduló vírustörzseket tartalmazó oltóanyagok csak átmeneti immunitást eredményeznek, ezért a védőoltást évenként meg kell ismételni. A védőoltás elsősorban a szív-, tüdő- és egyéb krónikus betegségben szenvedők, és az idősek részére javasolt.