Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menümenü

Emésztőrendszer

Hepatitis

A hepatitis a máj diffúz gyulladása, melyet alkohol, bizonyos gyógyszerek (toxikus reakció és túladagolás) vagy vírusfertőzés okoz. Számtalan vírus okoz hepatitist, többek között a mirigyláz és a HIV.

A vírusos hepatitis kifejezés általában valamelyik, ún. hepatitisvírus okozta fertőzésre utal. Ezek közül jelenleg legalább 6 ismeretes: A, B, C, D, E és F. Ezek közül jelenleg legjelentősebb a hepatitis A, B és C.

Tünetek, klinikai jellemzők

Az akut hepatitis klinikai képe vírusfajtától függetlenül hasonló. A betegek enyhe influenzaszerű tüneteket, hányingert, hányást, étvágyvesztést tapasztalnak , s néha nagyon rosszul érzik magukat.

Az egyéb tünetek közé tartoznak az alábbiak:

  • Láz
  • Fáradság
  • Hasi fájdalom
  • Hasmenés

Ahogy a vírus károsítja a májsejteket, gyakori a sárgaság és a sötét vizelet.

Hepatitis esetén gyakori a bőrnek és a szem fehér részének sárga elszíneződése. A máj által normális körülmények között kiválasztott bilirubin felhalmozódása okozza.

A hepatitis típusai

Hepatitis A vírus (HAV)

A fertőző hepatitis szennyezett víz vagy élelem fogyasztásával terjed. A vírus ott a legelterjedtebb, ahol rosszak az élelmiszer-higiénés és tisztálkodási körülmények.

A mintegy 4 hetes lappangási idő során a HAV a bélben szaporodik, s a székletben fellelhető.

Mire a betegség tünetei megjelennek, a fertőző fázis már nagyrészt lezajlott.

A betegség az emberek többségében észrevétlenül zajlik le, és általában a felépülés minden speciális kezelés nélkül megtörténik, bár általában ágynyugalom javasolt.

Hepatitis B vírus (HBV)

A szérumhepatitis szennyezett vér vagy testnedvek útján terjed. Egykor gyakori volt a vérátömlesztést követő fertőzés, ám a véradás utáni szigorú szűrővizgálatok napjainkban csökkentették a kockázatot. Az átvitel leggyakoribb módja a kábitószer-fogyasztás során a közös tűhasználat.

A másik nagy kockázatú csoportba tartoznak a szabados nemi életet élők és az egészségügyi dolgozók.

A betegség az 1-6 hónapos lappangási idő után általában fokozatosan alakul ki. A betegek 90 százaléka felépül. 5-10 százalék esetén azonban krónikus hepatitis alakul ki. A ritka fulmináns hepatitis gyorsan kifejlődik, s ritka az életben maradás.

Hepatitis C vírus (HCV)

A HCV hasonlóképpen terjed, mint a HBV, bár szexuális úton való terjedés nehezebb. A transzfúzió utáni hepatitises esetek 80 százalékáért felel. A lappangási idő 6-9 hét, s az esetek többségében a betegek nem tudnak róla, hogy fertőzöttek.

A HCV-s esetek többsége vérvizsgálat útján azonosítható látszólag egészséges betegek esetén.

A HCV esetén a legnagyobb a valószínűsége a krónikus hepatitis kialakulásának (az esetek akár 75 százalékában), mely tünetmentes. Az érintettek mindössze 50 százaléka gyógyul meg.

Diagnózis

A hepatitis A akut fázisa során IgM- (immunoglobulin) antitestek jönnek létre, majd helyüket protektív IgM azonosítása ezáltal kórjelző is akut hepatitis tekintetében, míg az IgG jelenléte pusztán azt jelzi, hogy az adott személy egykor hepatitis A-val fertőződött, s jelenleg már immúnis.

Hepatitis B antigének

A hepatitis B legalább 3 jellegzetes antigén-antitest rendszerrel rendelkezik, melyek segítségével elkülőníthető az aktív betegség jelenléte az immunitástól, és lehetővé teszi a hatékony vakcina előállítását.

Felszíni antigén - HBsAg - általában a fertőzés első bizonyítéka. Gyógyulás során eltünik. Felépülés után anti-HBs antitest jelenik meg, mely egész életen át fennmarad, ezáltal jelzi az egykori fertőzést.

A tartós HBsAg és az anti-HBs hiánya krónikus hepatitist vagy hordozó státuszt jelent.

A hepatitis B diagnosztikai jele a HBsAg.

Magantigén - HBcAg - a fertőzött májsejtben talélható, a vérben nem. A klinikai betegség megjelenésekor anti-HBc keletkezik, mely később eltűnik. Néha a fertőzés egyetlen jele.

HbeAg kizárólag HBsAg pozitív vérben talélható, s a fertőzés nagyobb kockázatát, továbbá a krónikus betegség nagyobb lehetőségét jelzi.

Vakcina

A hepatitis C-nek számtalan altípusa létezi, melyek földrajzilag és időben is változnak. Az anti-HCV az aktív betegség kórjelzője, védelmet nem nyújt.

Létezik HAV és HBV elleni vakcina, melyek önnállóan vagy kombinált injekció formájában nyújtanak aktív immunitást.

A HCV-antigén multiplicitása azonban egyelőre akadályozza a vakcina létrehozását.

Hepatitis kezelése

A passzív immunizáció (immunoglobulin-ínjekció a fertőzés megelőzésére) csökkentheti a betegség kockázatát HAV-vel és HBV-vel való közvetlen kontaktus esetén. Az aktív immunizáció (HAV, HBV) megelőzi az akut hepatitist, és ezáltal néhány hozzá kapcsolódó krónikus betegséget.

HCV esetén az egyetlen kezelési mód az interferon (vírusellenes fehérje), melynek hatékonysága korlátozott, és súlyos mellékhatásai is lehetnek.

Prognózis

A több mint 6 hónapon át fennálló hepatitist krónikusnak tekintjük. A betegség az enyhe gyulladástól a cirrhosisig (olyan betegség , melyben a károsodott májsejtek helyét nem funkiocálló hegszövetek veszik át) terjedhet.

Az esetek harmada akut hepatitist (HBV, HCV) követően fejlődik ki, ám általában alattomos, nem specifikus tünetekkel - például fáradtsággal, étvágytalansággal, általános gyengélkedéssel - járó betegségek, melyek bármiféle akut fázis nélkül jelentkeznek.

Krónikus hepatitis

Számos beteg nem is tudja, hogy krónikus hepatitisben szenved, s gyakran éveken át áll fenn a betegség anélkül, hogy diagnosztizálnák.

Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy végül minden eset cirrhosishoz és hepatocelluralis carcinomához (elsődleges májsejtrákhoz) vezethet.