Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Gerincbetegségek

Derékfájás

A derékfájás az egyik leggyakoribb foglalkozási ártalom és igen gyakori oka az orvos felkeresésének.

A derékfájás általában a derék egy vagy több alkotórészének (ínszalagok, izmok, idegek, gerincoszlop) problémájából ered. A legtöbb esetben valamiféle sérülés következménye, mint például egy hirtelen mozdulatból eredő izomrándulás vagy – húzódás, vagy a nem megfelelő testtartás egy-egy nehéz tárgy felemelésekor. A derékfájás ugyanakkor bizonyos betegségek következménye is lehet, mint például a gerincvelő daganatos megbetegedése, gerinccsigolyarepedés vagy porckorongsérv, ülőideg zsába (isiász), ízületi gyulladás, a vese vagy a gerincoszlop fertőzése.

Akut derékfájás bármeddig eltarthat néhány naptól néhány hétig terjedően, míg a krónikus derékfájás három hónapnál hosszabb ideig is jelen lehet.
A derékfájás kialakulása a 30 és 50 év közötti felnőttek körében a legvalószínűbb. Ez részben azoknak a változásoknak a következménye, amelyek a testben az öregedés során bekövetkeznek. Ahogy öregszünk, a gerinccsigolyák közötti folyadék csökken, emiatt a csigolyák közötti porckorongok jobban ki vannak téve bármiféle irritációnak. Az izomzat is veszít a tónusából, így a hát és a derék is hajlamosabbá válik a sérülésre. Éppen ezért a hátizmok erősítése és a helyes testtartásra való odafigyelés segíthet megelőzni a derékfájás kialakulását.

Milyen okai lehetnek a derékfájásnak?

Húzódások

A hát izmai és ínszalagjai megnyúlhatnak és el is szakadhatnak a túlzott erőltetéstől. Ilyen esetekben jellegzetes tünetek többek között a derékban jelentkező fájdalom és merevség, valamint az izomgörcsök. A pihentetés és a fizikoterápia hatékony kezelése lehet a problémának.

Porckorongsérülés

A gerinccsigolyák között található porckorongok szintén hajlamosak a sérülésekre, és ez a hajlam csak növekszik, ahogy az ember egyre idősebb lesz. A porckorong külső felülete megrepedhet vagy kitüremkedhet. A porckorong kitüremkedése, azaz a porckorongsérv olyankor alakul ki, amikor a korongot körülvevő porc nekinyomódik a gerincvelőnek vagy az ideggyököknek, a csigolyák közötti párnakorong pedig normál helyzetéhez képest kitüremkedik. Ez az ideggyökre gyakorolt nyomáshoz vezethet, azon a ponton, ahol az kilép a gerincvelőből és átmegy a csigolyatesteken. A porckorongsérülés általában hirtelen jelentkezik egy emelést vagy testfordítást követően. A húzódástól eltérően a porckorongsérülés okozta fájdalom a legtöbb esetben 72 óránál tovább tart.

Ülőideg zsába (Isiász)

Az ülőideg zsába, más néven isiász olyankor alakul ki, amikor a porckorongsérv az ülőidegre gyakorol nyomást. Az ülőideg köti össze a gerincet a lábakkal. Ennek következtében az isiász a lábakban és a lábfejekben is okozhat fájdalmat, ami jellemzően égető vagy tűszurkáláshoz hasonlatos fájdalomérzés.

Gerinccsatorna szűkület

A gerinccsatorna szűkület az a jelenség, amikor a gerincoszlop beszűkül, ezáltal nyomást gyakorol a gerincvelőre és a gerincidegekre. A gerinccsatorna szűkület általában a gerinccsigolyák közötti porckorongok degenerációja, elsorvadása következtében alakul ki, melynek eredményeképpen a csontok vagy légy szövetek (mint a porckorong) nyomás alatt tartják az ideggyököket vagy a gerincvelőt. A gerincidegre gyakorolt nyomás tünetei lehetnek a zsibbadás, az izomgörcs vagy a gyengeség. Ezek a tünetek a test bármely részén jelentkezhetnek. A gerincszűkülettel élő emberek nagy részénél a tünetek állás vagy járás közben felerősödnek.

Rendellenes gerincgörbület

A gerinc oldal irányú ferdülése (scoliosis), a púposság (kyphosis) és a gerincoszlop előre görbülése (lordosis) a gerinc rendellenes görbületének eredménye. Ez az embernél egy veleszületett állapot, amelyet először gyermek- vagy tinédzser korban diagnosztizálnak. A gerinc rendellenes görbülete nyomást gyakorol az izmokra, inakra, ínszalagokra és a gerincre, fájdalmat okoz és rossz testtartást eredményez.

A fent említetteken kívül még számtalan olyan állapot létezik, amely derékfájáshoz vezethet, mint például az íngyulladás, a fibromyalgia (az izmokban, ízületekben és inakban hosszan tartó fájdalommal és gyengeséggel járó betegség), spondylitis (a gerinccsigolyák ízületeinek gyulladása), spondylosis (degeneratív rendellenesség, amely a normális gerincfelépítés és gerincfunkció elvesztéséhez vezethet). Bár ez utóbbi betegség elsődleges kiváltó oka az öregedés, a degeneráció helye és mértéke egyénenként változik.
Vese- és hólyagproblémák, terhesség, endometriózis, petefészekciszta, méhfibróma, valamint daganatos betegség szintén okozhat derékfájást.

Hogyan diagnosztizáljuk a derékfájást?

Az orvos általában egy fizikai vizsgálattal kezd, hogy megállapítsa a fájdalom pontos helyét. A fizikai vizsgálat egyúttal arra is fényt deríthet, hogy a fájdalom korlátozza-e a mozgást. Az orvos ellenőrizheti az állási és járási képességet, a gerinc mozgásfunkcióit, a test reflexeit, a lábak erejét, valamint bizonyos külső ingerekre adott válaszait. Ez dönti el, hogy a derékfájás kihatással van-e az idegekre. Hacsak nem tapasztal nyugtalanító tüneteket, az orvos néhány hétig megfigyelés alatt tarthatja a pácienst, mielőtt további vizsgálatokra küldené, mivel a legtöbb esetben a derékfájás egyszerűen az önmagunkra történő odafigyeléssel megszűnhet.

Bizonyos tünetek azonban, mint a bélrendszer szabályozásának hiánya, gyengeség, láz és súlyvesztés, további vizsgálatokat igényelnek. Ez igaz arra az esetre is, ha a derékfájás az otthoni kezelés ellenére sem szűnik meg. Ha a derékfájás ezen tüneteinek bármelyikét tapasztaljuk, forduljunk azonnal orvoshoz.

A képalkotó vizsgálatok, mint a röntgen, a computer tomográfiás vizsgálat (CT), az ultrahang, vagy a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) szükséges lehet, hogy az orvos ellenőrizni tudja a csontok és a porckorongok állapotát, vagy felfedje a hátban lévő inak és ínszalagok esetleges problémáit.
Amennyiben az orvos a hát csontjaival kapcsolatos problémára gyanakszik, csontszkennelést vagy csontsűrűségvizsgálatot rendelhet el. Az elektromiográfia (EMG), vagyis az idegek ingerületvezetésének vizsgálata pedig az idegekkel kapcsolatos problémákat deríti fel.

Milyen kezelési lehetőségekkel számolhatunk derékfájás esetén?

Otthoni kezelés

Az öngyógyítás a fájdalom megjelenése utáni 72 órában jelenthet segítséget. Ha a fájdalom még ezután is jelen van, forduljunk orvoshoz.
Néhány napig függesszük fel a mindennapi tevékenységeinket és jegeljük a derekunkat. Az orvosok általában az első 48-72 órában javasolják a jegelést, majd ezután, amikor a gyulladás már alább hagyott, a melegítést, meleg borogatást. Naponta akár többször is jegelhetjük a fájdalmas részt, alkalmanként maximum 10 percig, figyelve arra, hogy a jeget, a jégakkut vagy a fagyasztott zöldséget egy törölközőbe csavarjuk, hogy az ne közvetlenül érintkezzen a bőrünkkel.

Szedjünk recept nélkül is kapható, ibuprofen, acetaminophen vagy naproxen tartalmú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszert.
A háton való fekvés esetenként kényelmetlen lehet. Ezesetben próbáljunk meg az oldalunkon feküdni, felhúzott térdekkel, egy párnát téve a két lábunk közé. Amennyiben kényelmesen tudunk háton is feküdni, tegyünk egy párnát vagy egy összehajtogatott törölközőt a combunk alá, hogy csökkentsük a derekunkra nehezedő nyomást. Szintén enyhülést hozhat, ha lefekszünk a földre, lábunkat pedig térdben derékszögben hajlítva egy székre tesszük. Fontos azonban, hogy ne töltsünk túl hosszú időt fekvő helyzetben, mert a tétlenségtől az izmok elgyengülhetnek.
Egy meleg fürdő vagy egy masszás segíthet ellazítani az összecsomósodott és elmerevedett hátizmokat.

Orvosi kezelés

Derékfájás számtalan különböző állapottól kialakulhat, többek között izomhúzódástól és -gyengeségtől, becsípődött idegtől, vagy a gerincvelő elmozdulásától. Ezekre számtalan orvosi kezelés létezik a gyógyszerektől kezdve az orvosi berendezéseken át a fizikoterápiáig. A tünetek alapján az orvos határozza meg a gyógyszerek adagját és alkalmazási formáját.
Az orvos által felírt gyógyszerek között lehet izomlazító, nem szteroidos gyulladáscsökkentő, narkotikum tartalmú gyógyszer, mint például kodein, a fájdalom csillapítására, szteroid a gyulladás csökkentésére, vagy kortikoszteroid injekció.

Mindemellet az orvos szintén előírhat fizikoterápiás kezelést, többek között masszázst, nyújtást, erősítő gyakorlatokat, valamint hát- és gerinckezelést.
A nyújtásnál különböző súlyokat használnak, amelyek segítségével megnyújtják a gerincet, ezáltal segítve az esetlegesen elmozdult porckorongok visszacsúszását megfelelő helyükre.
Az ultrahangos kezelés során hanghullámokat használnak a lágyszövetek masszírozására, felmelegítik velük az izmokat, ami által azok ellazulnak és gyorsabban regenerálódnak.

A transzkután elektromos idegstimuláló készülék (TENS) az idegek elektromos stimulációjával nyújt segítséget a bőrre helyezett elektródákon keresztül. Az elektromosság blokkolja az idegpályákon keresztülfutó fájdalomingereket.

Műtéti beavatkozás


Számos esetben műtéti beavatkozás is szükséges lehet. A műtét általában csak olyankor marad megoldás, amikor az összes többi kezelés hatástalan maradt, hacsak nincsen bélrendszerszabályozási vagy vizeletürítési probléma, vagy előrehaladott idegrendszeri kár, amikor is a műtét vészmegoldás.

A diszkektómia során felszabadítják az ideggyököt a porckorong kitüremkedett része által rá gyakorolt nyomás alól. A sebész lecsippenti a porckorong kitüremkedett részét, ami a nyomást okozza.
A foraminotomia során kitágítják a gerinccsigolyán lévő lyukat, amelyen keresztül az ideggyök kilép a gerinccsatornából, ezáltal csökkentik a rajta lévő nyomást.

Az intradiszkusz elektrotermo terápia alkalmazásakor egy tűn keresztül egy katétert vezetnek fel a porckorongig, majd ezen keresztül mintegy 20 percig melegítik. Ennek következtében a porckorong fala összehúzódik és csökken a kitüremkedő rész, ezáltal az általa az idegre gyakorolt nyomás is.

Egy újfajta eljárás (nucleoplasty) során a porckorongba egy pálcaszerű eszközt vezetnek, amelyen keresztül rádiófrekvenciás hullámok segítségével eltávolítanak egy kis mennyiségű szövetet a porckorong belsejéből, aminek következtében a porckorongban csökken a nyomás és ezzel együtt a porckorong kitüremkedése is visszahúzódik.
A rádiófrekvenciás idegkárosítás során az idegek közötti kommunikációt szakítják meg rádióhullámok segítségével. A sebész egy speciális tűt vezet az idegbe, amit felhevít, megrongálva ezzel az ideget.
A gerincfúzió stabilabbá teszi a gerincet és csökkenti a fájdalommal járó mozgást. Az eljárás során az érintett porckorong vagy porckorongok melletti csigolyákat egymáshoz rögzítik, a porckorong belsejét eltávolítják és egy, a csigolyák összecsontosodását elősegítő implantátummal helyettesítik.
A gerinc laminectomia, vagy gerincdekompresszió, a gerincvelőre és az idegekre gyakorolt nyomást csökkenti azáltal, hogy a vékony csontlemezkék leválasztásával kiszélesítik a gerinccsatornát.

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

A derékfájás megelőzésének számtalan módja van. Ezeknek a megelőzési módszereknek az alkalmazásával egy már meglévő deréksérülés tüneteinek súlyossága is csökkenthető. A megelőzés magában foglalja a has- és hátizmok erősítését, esetleges túlsúly esetén a fogyást, a nehezebb dolgok megfelelő módon történő felemelését (térdhajlítással lábból emeljünk, ne derékból), valamint a helyes testtartásra való odafigyelést. Olyan egyszerű gyakorlatok, mint a medencebillentés, erősíti a has- és a gerincet megtámasztó hátizmokat. Az úszás és a sétálás szintén hatékony módszer a hát egészségnek megőrzésére.

Ezenkívül aludjunk kemény felületen és üljünk olyan széken, amely megtámasztja a derekat és megfelelő magasságba van állítva. Kerüljük a magassarkú cipőket. Hagyjuk abba a dohányzást, mivel a nikotin károsítja a porckorongokat és csökkenti a véráramlást is.

Amennyiben olyan munkát végzünk, ami egész napra az íróasztalhoz köt bennünket, tegyük a munkaterünket ergonomikussá, és ezesetben derékbaráttá is. A gyakran használt tárgyakat tartsuk karnyújtásnyi közelségben, hogy ne kelljen mindannyiszor tekeregnünk vagy nyújtózkodnunk értük. A székünk magasságát olyan szintre állítsuk, hogy a talpunk kényelmesen a padlón nyugodjon, a térdünk pedig egyvonalban legyen a csípőnkkel. Ha a szék támlája nem támasztja meg megfelelően a derekunkat, használjunk ágyéki párnát vagy tegyünk egy összegöngyölt törölközőt a derekunk mögé. A monitorunk legyen karnyújtásnyi távolságra a székünktől, és úgy állítsuk be, hogy a felső harmada valamivel szemmagasság alá kerüljön, mert ha túl alacsonyra vagy túl magasra kell néznünk, az kihatással van a testtartásunkra, ezzel hozzájárulhat a derékfájás kialakulásához.

Az egészséges étrend szintén hozzájárul a derékfájás megelőzéséhez. Nemcsak amiatt kell odafigyelni az étkezésre, mert a túlsúly plusz terhet ró a hátunkra és derekunkra, hanem a kulcsfontosságú tápanyagok segítenek a csontnövekedésben és a csontok szilárdságának megtartásában. Ilyen tápanyagok például a kalcium, a foszfor és a D-vitamin. A tejtermékek, mint a joghurt, a tej, a sajt és a jégrém, gazdagok kalciumban. De ha valaki nem fogyaszt, vagy nem fogyaszthat tejtermékeket, a gabonapehely, a narancslé, a zabpehely vagy a nem tejalapú tejek, zöldségek közül pedig a káposztafélék és a brokkoli is gazdag kalciumforrást jelentenek. A foszfor szintén megtalálható a tejtermékekben, például sajtban, tejben, túróban, joghurtban, jégkrémben és pudingban, de más ételek, mint a sült bab, vesebab, fekete bab, darált gabonafélék, osztriga, szardínia is gazdagok ebben az ásványi anyagban. A csukamájolaj, kardhal, lazac, dúsított tej, szardínia, tojás és dúsított gabonafélék pedig magas D-vitamin tartalmuk miatt hasznos és egészséges ételek.