Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Gyermekbetegségek

A gyermek nem miniatűr felnőtt. Arra sem szorul, hogy "emberré váljék". Szervezete sok tekintetben másképp viselkedik, mint a fiatal vagy érett felnőtté. Minden jó és rossz élmény vagy esemény örök nyomot hagy testében vagy lelkében.

Fejlődésben a betegségek is fontos szerepet játszanak. Védekezőrendszere most gyakorolja be azt, hogyan kell az idegent a sajáttól megkülönböztetni. Meredeken felfelé ívelő fejlődésében a betegség gyakran csak rövid pihenő.

A beteg gyermekkel való helyes bánásmód kialakítása a szülő kényes feladata: meg kell találnia az arany középutat a rosszat okozó kényeztetés és a még károsabb alhanyagolás között.

A gyermek életében mindenféle tténykedésnek megvan a maga ideje, minden új jelenség bizonyos menetrend szerint áll elő.

A fejlődést akkor tekintjük normálisnak, ha adott időre a gyermek azt a fejlődési és értelmi fokot éri el, amelyet kortársainak többsége mtat fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kisebb-nagyobb eltérések önmagukban kórosak volnának. A testi fejlődés ütemét az orvos a tancsadás és a rendszeres vizsgálat keretében ítéli meg. Nehezebb megítélni a lelki fejlődés ütemét. Bizonyos magatartásformák jellegzetes kapcsolatot mutatnak valamelyik fejlődési szakasszal, az ettől tartósan eltérő magatartást szakemberrel kell megbeszélni.

A fejlődés állomásai

Az első életév folymán szerzi meg a gyermek környezetével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait.

Megtanulja, hogyan kell a külvilágot „megragadnia", megtapintania, látnia, hallania, hogyan kell benne mozognia, hogyan kell szükségleteit kinyilvánítania, a környezet hatásaira reagálnia. Erre a fejlődésre nincs mindenkire egyaránt érvényes menetrend. A különböző képességek igen eltérő időpontban, nagyon különböző sebességgel és sorrendben jelennek meg. Nem okos dolog a saját gyermek fejlődését folyton az ismerős gyermekekéhez mérni, de előrehaladását gondosan figyeljék meg a szülők. Ha úgy látják, hogy valamelyik fejlődési fok késik vagy be sem következik, forduljanak tanácsért a család gyermekorvosához. A késedelmes fejlődés gyakran olyan okra vezethető vissza, melyet korai felismerés esetén időben kezelve meg lehet szüntetni. Számos fejlődési táblázat ismeretes, mind azt mutatja meg, hogy adott korra a legtöbb gyermek milyen képességekkel rendelkezik. A szülők között terjesztett tanácsadó füzetecskék többsége ilyen megfigyeléseken alapszik.

Három hónapos korig

A csecsemő megtanulja az erőteljes rugdalódzást, hason fekvő helyzetben fejét derékszögben megemeli, kezével játszik, alkalmas tárgyat rövid időre megragad, közeli tárgyat szemével követ. Zaj forrása felé fordul. Ha szólnak hozzá, figyel, mosolyog.


Hat hónapos korára

Hasról hanyatt és hanyatt fekvésből hasra fordul, felfedezi lábujjait, két kockát vagy más tárgyat egymáshoz ütöget, játékszerével játszik, rázza a csörgőt. Legalább négyféle hangot ad, ha szólnak hozzá, megfelelően reagál. Ha valaki közelít hozzá, karjait nyújtja, segítséggel ülő helyzetbe húzza fel magát.

Kilenc hónapos korára

Megtanul mászni, alkalmas tárgyban kapaszkodva feláll és megáll. Képes tartósan ülni és játszani, tárgyakat dobál, hüvelykujjával és mutatóujjával tárgyakat emel fel, a kezében, lévő tárgyat egymáshoz ütögeti, ha megmutatják neki. Megkülönbözteti az idegent az ismerőstől.

Tízenkét hónapos korára

Külső segítséggel lepeget, alacsony lépcsőfokon papírba csomagolt tárgyat előszed, az eldugott tárgyat megkeresi. Ceruzával firkál, megérti, ha nevén szólitják, legalább három szót mond, egyszerü felszólításoknak engedelmeskedik.

Nem jelent feltétlenül kóros fejlődést, ha a gyermek nem pontosan követi a fenti menetrendet; a gyermekorvossal érdemes megbeszélni a jelenséget.