Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

A hormonrendszer

Addison-kór

A test fontos belső elválasztású mirigyei közé tartoznak az agyalapi, a pajzs-, és mellékvesék, a hasnyálmirigy, a petefészek és a herék. E mirigyek felelősek a hormontermelésért és azok véráramba való kiválasztásáért. Az endokrin betegségek - például az Addison-kór - akkor jönnek létre, ha a hormonok túl- vagy alultermelése lép fel.

Addison-kór tünetei

Az addison-kórban érintett mirigy a mellékvese, melynél alulműködés jelentkezik (elsődleges hypoadrenalismus).

A tünetek közé tartoznak az alábbiak:

  • Étvágyvesztés és általános gyengeség
  • Fokozódó bőrpigmentáció
  • Alacsony vérnyomás
  • Hastáji fájdalom, hányás, hasmenés vagy székrekedés
  • Ízületi és izomfájdalom
  • Zavartság.

Egyéb tünetek

Az Addison-kóros személy súlyosan megbetegedhet (Addison-krízis), amennyiben egy más, független betegség is fellép. Ennek hatására az alábbiak is kialakulhatnak:

  • Nagyon alacsony vérnyomás
  • Szapora szívverés és láz
  • Súlyos hastáji fájdalom
  • Alacsony vércukorszint
  • Veseelégtelenség.

 Addison-kór okai

Az Addison-kórt általában a mellékvese károsodása okozza, melyet autoimmun betegség idéz elő, melynek során a szervezet saját szöveteit támadja meg.

Alacsony horomonszint

Ennek eredményeképpen három főbb hormontípus szintje süllyedhet a kritikus szint alá:

  1. Glukokortikoid - például kortizol -, mely a glukóz-metabolizmust szabályozza.
  2. Mineralokortikoid - például aldoszteron - , mely a vér nátrium- és kálliumszintjét, a vérnyomást és a vértérfogatot szabályozza.
  3. Nemi szeroidok, elsősorban androgének (férfihormonok). E hormonok szintje másodlagos hypoadrenalismus esetén is csökkenhet. Erre akkor kerül sor, ha a beteg hosszú időn át nagy dózisú kortikoszteroidot kap.

 Diagnózis

Számos endokrin betegség diagnosztizálható klinikailag, ám megerősítő vizsgálatra szükség van. A diagnózis sokszor nehezen állítható fel, mert sok rendellenesség fokozatosan fejlődik ki.

Addison-betegség során, ahogy számos más endokrin betegség esetén is, a vérvizsgálat antitestek kimutatása révén megerősítheti a diagnózist. További vizsgálat lehet a hasi röntgen és a mellékvesék CT-vizsgálata a tuberkulózis és az adrenalis tumor kizárása érdekében.

Addison-kór kezelése

A kezelés célja általában a beteg hormonszintjének helyreállítása. A hormonhiány természetes vagy szintetikus hormonokkal kezelendő.

Hormonpótlás

Addison-kór esetén a kezelés hosszú hormonpótló terápiát jelent, melynek során hidrokortizon (a kortizon szintetikus formája) és fludrokortizon segít helyreállítani a szervezet normális elektrolit-kiválasztását (só és kálium), utánozva a természetes aldoszteron működését.

Az Addison-krízis sürgősségi kórházi ellátást tesz szükségessé. A beteg gyakran a collapsus állapotába kerül, és intravénás dextrózzal (cukoroldat) és sóoldattal hozható egyensúlyba a folyadékszint.

A hidrokortizon első alkalommal intravénásan is adható, majd ahogy a tünetek enyhülnek, orrális alkalmazása is lehetővé válik.

Prognózis

Addison-kór esetén a kezeletlen beteg sokszor szenved diagnosztizálatlanul éveken át, meghatározhatatlan módon rosszul érzi magát, és folyamatosan fenyegeti az Addison-krízis kialakulásának veszélye. Ezért fontos a korai és pontos diagnózis.

Megfelelő hormonpótló terápia mellett a beteg kilátásai jók.

Addison-kór megelőzése

A mellékvesék alulműködése nem előzhető meg, azonban bizonyos lépések tehetők az olyan súlyos szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében, mint az Addison-krízis. Az Addison-kórban és a másodlagos hypoadrenalismusban szenvedők az alábbi óvintézkedéseket tehetik:

  • Mindig legyen a betegnél szteroidkártya, hogy az orvosi ellátást végzők tudjanak arról, hogy a beteg szteroidokat szed.
  • Viseljen a beteg figyelmeztető karkötőt
  • Legyen a betegnél vészhelyzet esetére egy ampulla injekciózható hidrokortizon.

Előfordulás gyakorisága

Az addison-kór a népesség körében 100 000-ből 1 személyt érint. A nők és az egyéb autoimmun betegségben , például vészes vérszegénységben, thyroiditisben (pajzsmirigy-gyulladásban), korai petefészek-elégtelenségben és 1-es típusú (inzulindependens) diabéteszben szenvedő betegek a legveszélyeztettebbek.

Az egyéb endokrin betegségek viszonylag gyakoriak. A pajzsmirigy alulműködése például a nők 2 százalékát érinti.