Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Ízületek

Köszvény

A köszvény tipikus jóléti betegség, melynél az izületkben húgysavkristály rakódik le.

A köszvény tünetei

A köszvényes roham legtöbbször az öregujjban vagy a térdizületben jelentkezik: az ízület megduzzad, kipirul és fájdalmassá válik. Lázzal jár.

A köszvény okai

Ennek az anyagcsere-betegségnek a hajlama öröklődik. A vesék nem választják ki megfelelő mennyiségben a szervezetben képződő húgysavat, így annak a koncentrációja emelkedik a vérben.

Köszvényes ujj

A köszvény valójában a mono-nátrium-urát-kristályokban a test szöveteiben és ízületeiben történő felhalmozódása. E kristályok a test purin (nitrogéntartalmú vegyületek) metabolizmusának a melléktermékei.

A magas szintet nagy purinbevitel – például proteinben gazdag étrend – okozhatja, de a szervezet saját túlzott húgysavtermelésének is lehet eredménye. E hajlam örökletes, s születéstől fogva jelen van.

 

Húgysav

A húgysav a testből a belek és a vese útján választódik ki. Bizonyos gyógyszerek, például alacsony dózisú szalicilátok (aszpirin) és vízhajtók beavatkoznak e folyamatba, és növelik a húgysavszintet. A nátrium-urát-kristályok lerakódnak az ízületekben, ahol intenzív irritációt és fájdalmat okoznak. Az ízültek melegek, pirosak és duzzadtak.

Általában a nagylábujjban jelentkezik, ám a boka, a térd, a könyök és a kéz ízületei is érintettek lehetnek. A nagy csípő- és vállízületek legtöbbször nem érintettek.

Hajlamosító tényezők

Férfiak esetében nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint nőknél, akik a menupauza előtt ritkán érintettek. Az első roham legtöbbször 30-60 éves kor.

Egyéb rizikófaktorok:

  • Nagy alkoholbevitel. Az alkohol önmagában nem okoz köszvényt, ám az érintettekben előidézheti azt
  • Proteinben gazdag táplálkozás
  • Bizonyos embertípusok, például a maorik és a polinézek vérében magasabb a húgysavszint, s ezért hajlamosabbak a köszvényre
  • Túlsúlyosság
  • Felgyorsult sejtosztódással járó betegségek, például polycytaemia (vörösvérsejtek számának megemelkedése), lymphoma és különböző rákbetegségek
  • Köszvény a családi kórtörténetben
  • Vízhajtók vagy kis dózisú szalicilátok
  • Vesebetegség

A köszvényben szenvedők nagyobb valószínűséggel szenvednek lipidrendellenességben és magas vérnyomásban. A betegek 25 százalékának már volt vesegörcse a húgysavkövek miatt a köszvény jelentkezése előtt.

A köszvény kezelése

Akut betegség esetén a nemszteroid gyulladásellenes szerek (NSAID-k) nagyon hatékonyak. Nagy adagban, a betegség jelentkezése kezdetén alkalmazandóak; a köszvényesek többségénél mindig kéznél vannak az ilyen gyógyszerek. Akik nem szedhetnek NSAID-ket, azok számára az egyik legrégebbi gyógyszer, a kolhicin javasolt, az is nagyon hatékony.

Hátrányok

A kolhicin legfőbb hátránya, hogy rendkívül szűk terápiás dózistartománnyal rendelkezik, így gyakoriak a mellékhatások. A szalicilátok alacsony dózisban súlyosbítják a köszvényt, s bár magas dózisban terápiásak, talán legjobb kerülni alkalmazásukat.

Furcsa módon a köszvény szokásos megelőzője, az allopurinol első adagja akár ki is válthatja a tüneteket.

A köszvény diagnózisa

A beteg kórtörténete, a hajlamosító tényezők és a megemelkedett húgysavszint erősítheti meg a diagnózist. Kétség esetén a kiszívott ízületi folyadékban húgysavkristályok jelenléte segít a diagnózisban.

Krónikus köszvény esetén az ízületek elpusztulhatnak, s a röntgenfelvétel jellemző változásokat mutat. Hasonlóképpen láthatóvá válik köszvényes csomók formájában az ízületek, bursák és ínhüvelyek körül, valamint a fül porcos hélixében lerakódott karbamát.

Differenciáldiagnózis

 

Az akut betegség időtartama néhány órától néhány hétig terjedhet. Az akut köszvény nagyon hasonlít a fertőzött ízületi gyulladásra, ezért érdemes lehet a súlyosabb betegség kizárása érdekeiben a beteget kórházba utalni. Hasonlóképpen, más gyulladásos ízületi megbetegedések is a köszvényhez hasonló mono-arthritisszel kezdődhetnek.

Köszvény előfordulásának gyakorisága

A köszvény viszonylag gyakori betegség, a népesség 1 százalékát érinti. Kínzó ízületi fájdalmat okoz. Egykor a tehetősebbeket érintette (akik purinban gazdagabb táplálékot fogyasztottak), s életüket sokszor tönkretette a folyton visszatérő betegség és az ízületek pusztulása.

Napjainkban a betegség okozta akut fájdalom hatékonyan kezelhető gyulladásellenes gyógyszerekkel, továbbá megelőzhető húgysavszintcsökkentő szerekkel.

Hogyan előzhető meg a köszvény kialakulása?

A húgysav szintjének megemelkedése önmagában még nem jelzi a gyógyszeres kezelés szükségességét. A megemelkedett húgysavszinttel bíró betegek nagy többsége egész élete során tünetmentes marad. Egyesek csak időszakosan szenvednek a betegségtől, s többségük számára hatékonyak a magas dózisú NSAID-k, s az életre szóló gyógyszeres kezelés helyett inkább a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Kerülendők a magas purintartalmú ételek, a dehydratatio, különösen melegben, továbbá a szokatlanul kimerítő testmozgás. Vízhajtó és alacsony dózisú aszpirin csak nagy körültekintéssel alkalmazható.

A gyógyszeres megelőzés a köszvény tartós szövődményei (például arthritis), valamint ritka szövődmény, a krónikus vesebetegség által veszélyeztetettek számára ajánlatos. A legnagyobb kockázattal a magas húgysavszintű fiataloknak, a krónikus köszvényben szenvedőknek, az akut köszvény által gyakran érintetteknek, továbbá a vesebetegeknek kell számolniuk.

Az egyik leggyakoribb megelőző szer az allopurinol. Nagyon hatékony, s még hosszú távon is biztonságos. Egyes betegeknek kiütéseket okoz, ám a gyógyszer abbahagyásával e tünetek megszűnnek.

A gyógyszer gátolja a xantinoxidáz enzimet, mely a xantint húgysavvá alakítja át. Egyéb megelőző gyógyszer a probenecid és a szulfinpirazon, mely elősegíti a húgysav vesén át történő távozását.