Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menümenü

Légzőszervi betegségek

Légzési nehézségek

Magyarországon a lakosság 3,5 százaléka fordul háziorvosához ilyen panasszal.

A légzési nehézségek okai

A légzési nehézségek kiváltó oka többnyire a hörgőket és a hörgőcskéket bélelő nyálkahártyák duzzadása vagy gyulladása, ami miatt a levegő nem tud szabadon áramlani a légutakban. Ennek következtében a légzést sípoló hang kísérheti. A levegő útját a fokozott váladéktermelődés vagy idegen test belégzése is akadályozhatja.

További gyakran előforduló okok:

  • a légutak vagy a tüdő heveny fertőzése (pl. megfázás, tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás).
  • krónikus légúti betegségek (pl. asztma vagy idült obstruktív légúti betegség),
  • alvási apnoé
  • dohányzás,
  • gyógyszerek mellékhatásai,
  • allergiás reakció,
  • anafilaxis,
  • szívbetegség.

Légzési nehézség tünetei

A légzés nehezítettségének számos megnyilvánulási formája és változatos tünetei lehetnek, a köhögéstől és sípoló légzéstől a légszomjon, kapkodó légzésen át (pl. testmozgás után) a mellkasi fájdalommal járó légzésig. Vannak, akiknél fekvő testhelyzetben okoz nehézséget a levegővétel.

Gyermekek nehézlégzése

Csecsemőknél és kisgyermekeknél gyorsan kialakuló, súlyos tüneteket okozhat a légzés nehezítettsége.

Mire kell okvetlenül felfigyelni? 

  • A bőr kékes elszíneződésére, különösen a száj körül;
  • a gyermek táplálkozását akadályozó nehézlégzésre vagy légszomjra;
  • a száraz, „ugató" köhögésre;
  • ha légzésnél az alsó bordák között és a nyakon a bőr behúzódik.

Kezelés

A légzési nehézség kiváltó okától függ. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumkúra, allergia ellen is gyógyszeres kezelés szükséges. Az orvos ezenkívül javaslatot tehet légzőgyakorlatok végzésére vagy oxigénkúrára. Rendszerint azt tanácsolja, hogy a beteg okvetlenül hagyja abba a dohányzást. Műtéti beavatkozás csak ritkán válik szükségessé.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A légzési panaszokat sohasem szabad elhanyagolni. Amennyiben az alábbi tünetek valamelyikét tapasztaljuk, forduljunk orvoshoz:

  • nyilvánvaló ok (pl. fizikai megerőltetés) nélkül fellépő légszomj vagy nehézlégzés,
  • éjszaka jelentkező légszomj,
  • sípoló légzés,
  • mellkasi fájdalom vagy szorítás,
  • korábban már diagnosztizált légzési nehézség, amely rosszabbodni kezd.

Légzésfunkció-vizsgálatok

 A légzésfunkció-vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy mennyire működnek jól a tüdők - és főleg az esetleges légúti betegségek diagnosztizálása, az állapot súlyosságának felmérése, és a betegség lefolyásának ellenőrzése.

Kép: A tüdő telejsítményének vizsgálata. Ezt a beteget arra kérik, hogy teljes erőből fújja ki a levegőt egy csúcsáramlésmérő eszközön keresztül. A készülék azt méri, milyen gyorsan áramlik ki a levegő a tüdőből. Olyan rendellenességek diagnosztizálására, illetve nyomon követésére használják, mint a légutakat beszűkítő asztma.

Az egyszerűbb vizsgálatokhoz csúcsáramlásmérőt vagy spirométert használnak - ma már sok családorvos is rendelkezik ilyen készülékkel  -, míg a tüdőgondozó intézetekben és kórházakban speciális eszközök állnak rendelkezére.

Ezekkel lemérhető a tüdőben lévő levegő összmennyisége éppúgy, mint annak elhasználódási sebessége, a be- és kilégzési sebesség, valamint a véroxigén - és szén-dioxid szintje.