Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menümenü

Légzőszervi betegségek

Tüdőrák

A tüdőrák tünetei

A tüdőrák a nyugati világban a rák legelterjedtebb változata. A hörgőrák, a tüdőrák azon formája, mely a hörgőkből indul ki, a szívrohamot és a tüdőgyulladást követi a legfőbb halálokok között.

Előrehaladott rák

korai tüdőrákban szenvedő beteg gyakran tünetmentes. Az előrehaladott betegség során vérköhögés és az alábbiak jelentkezhetnek: 

  • Állandó köhögés
  • Mellkasi fájdalom
  • Állandó vagy visszatérő légúti fertőzés
  • Légszomj 
  • Nehézlégzés
  • Rekedtség
  • Súlyvesztés
  • Étvágyvesztés
  • Fáradtság 
  • Váll- vagy karfájdalom.

Egyéb tünetek is jelentkezhetnek, amikor a rákos sejtek a véren és a nyirokrendszeren át a test egyéb részeibe jutnak.

A csontáttét például súlyos fájdalmat és töréseket okoz, a májáttét hasi duzzanatot és sárgaságot vált ki, míg az agyi áttét hangulatváltozásokat is okozhat.

A tüdőrák lehetséges okai

A tüdőrákos esetek legnagyobb többségéért a dohányzás felel.

Dohányzás

A kockázat az elszívott cigaretták számával és a dohányzással töltött évek mennyiségével növekszik, és a dohányzással felhagyók körében csökken. Mások cigarettafüstjének belégzése, a passzív dohányzás mintegy 15 százalékkal növeli a kockázatot. A cigarettáról pipára vagy szivarra váltók csökkentik a tüdőrák kockázatát, ám a nem dohányzóknál még így is lényegesen nagyobb veszélyben vannak.

Szennyezés

A tüdőrák néhány esetét légköri szennyezés, pornak, azbesztnek, arzénnak, krómnak, vas-oxidnak, kátránynak és égéstermékeknek való kitettség okozza.

Másodlagos rák

A test más részében, például a mellben vagy a prosztatában keletkező rák gyakran okoz másodlagos tüdőrákot, mely az elsődleges tüdőrákhoz hasonló tüneteket idéz elő.

Előfordulás

A férfiak háromszor veszélyeztetettebbek, mint a nők, ám a különbség csökken, mióta a nők dohányzása is elterjedt. Napjainkban a nők körében a tüdőrák a második, a mellrákot követő rákos halálok.

Diagnózis

A kórtörténet és a klinikai vizsgálatok segíthetik a diagnózist. A tüdő vizsgálata mellett az orvos hormonális változások, ideg- és izomdegeneráció, anaemia, thrombosis, ízületi elváltozások és bőrkiütéseik jeleit kutatja, ezek ugyanis az esetek kis részében a tüdőrákot kísérik.

Dobverőujjak

Dobverőujj (a körömágynál lévő szövet megvastagodása oly mértékben, hogy az ujj vagy lábujj dobverőre hasonlít) a tüdőrákos esetek 30 százalékában alakul ki, ám egyéb betegségeket, például veleszületett szívbetegséget is kísérhet.

kép: a dobverőujj az ujjak végeinek duzzanata. Tüdőráknál és a szövetek gyenge oxigénellátásával járó betegségeknél alakul ki.

A tüdőrák típusai

A kissejtes (zabszemsejtes) rák nagyon gyorsan növekszik és terjed. A tüdőrákos esetek 20-30 százalékáért felel. Hormonképzö sejtek okozzák, s néha többek között hormonális zavarokat okoz.

A nem kissejtes tüdőrák sokkal lassabban alakul ki. Ilyenek az alábbiak:

  • Laphámrák 
  • Nagysejtes rák
  • Alveolaris sejtrák
  • Adenocarcinoma (rákos mirigydaganat) - ez az asbestosishoz kapcsolódó leggyakoribb rák. Ez az a rák, amelyik a nem dohányzók körében a leggyakrabban előfordul.

Tüdőrák vizsgálata

A tüdőrák az alábbi módszerekkel vizsgálható:

  • Mellkasi röntgen - 1-2 cm-es átmérőjű tumorok vehetőek így észre, kisebbek nem. Mire a tünetek jelentkeznek, 90 százalékuk már látható.
  • CT - a röntgen által érzékeltnél kisebb tumorokat is képes meglátni, ám néhány még így is észrevehetetlen marad
  • MRI - a mellkasban a főbb erek közelében különösen jól láttatja a tumorokat és a megnagyobbodott nyirokcsomókat.

Hörgőtükrözés (bronchoszkópia)

A száloptikás bronchoszkópia során hosszú, vékony bronchoszkóppal (a légutak vizsgálatára szolgáló endoszkóp) szövetmintát vesznek a légúti tumorokból és sejtekből, melyeket sóoldattal mosnak le a hörgők felszínéről. A mintát aztán laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá.

Tűbiopszia

Röntgen vagy CT segítségével egy transthoracicus tűt vezetnek át a mellkasfalon, és sejteket gyűjtenek a feltételezett tumorból.

Prognózis

A kilátások általában rosszak, ám a korai, még nem áttétes rák esetén a műtét néha gyógyulást eredményez. Rossz tüdőfunkciójú betegek esetén magas dózisú sugárterápia alkalmazható, míg a lassan fejlődő laphámrákban szenvedők a sugárkezelésre és a műtétre egyaránt jól reagálhatnak.

Műtét

A nem kissejtes rákban szenvedők számára a legértékesebb kezelési mód a műtét, melyre azonban a betegek mindössze 20 százaléka alkalmas. Csak 25-30 százalékuk él 5 évig.

A 65 év feletti tüdőrákos betegek számára nagy kockázatot jelent a műtéttel összefüggő halál. Többségük dohányos, és a tüdőrák mellett krónikus tüdőbántalomban (hörghurutban vagy emphysemában) is szenved.

Kemoterápia

A kissejtes rák a tüdőrák egyetlen típusa, mely reagál a kemoterápiára. A válasz azonban rövid életű. Az átlagos túlélési idő a kezelést követően 11 hónap (kemoterápia nélkül 4 lenne). A kis kiterjedésű betegséggel rendelkezők mintegy 10 százaléka még 2-3 év múlva is jól van.

Kezelés

A kezelési lehetőségek közé tartoznak az alábbiak: 

Műtét - az elsődleges tumor eltávolítása, amennyiben a beteg kellően jó erőben van, és a tumor még nem áttétes 

Sugárterápia - operálhatatlan tumorok esetén hasznos 

Kemoterápia (rákellenes gyógyszerek alkalmazása) - a kissejtes tüdőrák kezelésének legelterjedtebb módja.

Gyógyíthatatlan rák

A gyógyíthatatlan rákban szenvedő betegek számára az alábbi segítség nyújtható:

  • Kis cső behelyezése a légutakba a tumor általi légútelzáródás megakadályozására
  • Radioaktív anyag helyezése közvetlenül a légutakba
  • Kis dózisú sugárterápia a csontfájdalom, a súlyos köhögés és a vérköpés enyhíiése érdekében 
  • Szteroidok az étvágy növelése érdekében 
  • Morfin vagy hasonló szer alkalmazása fájdalomcsillapítóként.