Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menü

Szív és keringés

Érelmeszesedés (ateroszklerózis)

Érelmeszesedés (ateroszklerózis)

Az érelmeszesedés az erek falának kóros elváltozása: az erek falában zsíros lerakódások, ún. aterómás kiemelkedő foltok képződnek. Az erek beszűkülnek, emiatt romlik a keringés és a szervek vérellátása. Az érelmeszesedés a szervezetben levő bármelyik eret érintheti, akár a szív koszorúereit, akár az agyba futó ereket.

Érelmeszesedés tünetei

Gyakran nem jár tünetekkel, az első észlelhető tünet mindjárt egy szívinfarktus lehet. Ezért nagyon fontos a rizikótényezők ismerete, és meg kell próbálnunk a lehetséges minimumra szorítani őket.

Az érelmeszesedés okai

Az egészséges artériák rugalmasak és gazdagok izomsejtekben. Alkalmazkodnak a különböző nyomásviszonyokhoz, kitágulnak, összehúzódnak. Magas vérnyomásban, ha a vér koleszterinszintje magas és az artéria fala sérül, zsíranyagok rakódnak le az erek beslő falára. Ezek a lerakódásokerősen tapadnak a falhoz és növekednek. Az orvosok ezt a lerakódást etheromának nevezik. Végül más anyagok is lerakódnak ide, mint például a kalcium. Az artériák így megkeményednek, beszűkülnek, és akadályozzák a vérkeringést. Ez a folyamat mindaddig fokozódik, míg egy száp napon a test szövetei nem kapnak elegendő vért. Az orvosok ezt a fokozatosan kialakuló "meszesedést" az erek ateroszklerózisának nevezik.

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés?

  1. Az ateroszklerózis folyamata már a születés előtt megkezdődhet. Egy kicsiny zsíroas lerakódás, más néven plakk képződik az érfal belső felszínén.
  2. Az évek során a plakk növekszik, beszűkíti az artériát, romlik a keringés. Ha a láb artériáiban keletkezik szűkület, felléphet a terheléses fájdalom, a sántitásnak nevezett jelenség.
  3. A nagyméretű plakk felhasad és megreped, és felszínén vérrög képződik. E képződmény elzárja az artáriát, és a célszerv oxigénellátása veszélybe kerül.

Artériák veszélyben

Az ateroszklerózis a szervezet bármelyik artériáját érintheti:

  • a szívben szívbetegséget okozva (a koszorúerek könnyen elzáródhatnak);
  • az agyban szélütés keletkezhet;
  • a láb ereiben romlik a keringés (esetleg lábszárfekély alakulhat ki);
  • a bél ereiben egyes részek elhalását okozva.

Perifáriás érbetegségek

Ha az érelmeszesedés során keletkező zsíros plakkok érintik a végtagok ereit, főként a kismedence és a térd körüli ereket, a lábizmok görcsei és terhelésre fellépő fájdalmai alakulnak ki. Ez főként az alsó lábszárat érinti, és nyugalomra szűnik. Ezt nevezik időleges sántításnak (claudicatio intermittens). Minél rosszabb az állapot, annál kisebb terhelés már kiváltja a fájdalmat, amely akár még nyugalmi állapotban is fennmaradhat. A láb keringése veszélybe kerül, és ha idejében nem kezdik el kezelni, akkor elhalás (gangréna) alakulhat ki, és végső soron amputálni kell a lábat.

Mint az érelmeszesedés bármely esetében, ilyenkor is hatásos védekezés lehet a dohányzás abbahagyása és a rendszeres fizikai aktivitás. A mozgás megelőzheti a sántítás kialakulását, vagy ha már fennáll, akkor legalább javíthatja. Nagyon súlyos esetben az érsebész áthidalást (ún. bypasst) alkalmazhat a beteg egy másik saját erének, vagy műanyag érnek beültetésével.

Ismerjük fel a veszélyt

Sokféle, közismert kockázati tényező létezik, amelyek ellen tudatosan tehetünk valamit, így akár életmentő is lehet az erre irányuló igyekezetünk. A kockázati tényezők két csoportba sorolhatóak: a változtathatók és a nem változtathatók. Éppen ezért fontos az érelmeszesedés — és annak következményei — ellen küzdenünk.

Nem változtatható tényezők

Ezek az alábbi kockázati tényezők: 

  • életkor - idősebb korban nyilvánvalóan nő az ateroszklerózis veszélye;
  • etnikum - kutatások szerint egyes etnikai csoportok hajlamosabbak az érelmeszesedésre;
  • örökletes tényezők - az öröklődés fontos szerepet játszik minden szív- és érrendszeri betegségben! Az öröklött állapot az ún. hiperlipidémia, vagyis a vérben magas a zsírok aránya, emiatt fokozódik az érelmeszesedés veszélye; 
  • nem - a férfiakban nagyobb a hajlam a betegségre. Úgy látszik, hogy a nőkben képződő ösztrogén hormonnak védőfaktor szerepe van. Az viszont még nincs tisztázva, hogy a női változókor után, ha hormonpótlást alkalmaznak, fennáll-e továbbra is a védőhatás;
  • cukorbetegség - cukorbetegeknél nagyobb a veszély, mert magasabb a szérumkoleszterin-szintjük is. Bennük a zsírtartalmú plakkok is hamarabb képződnek. A helyesen beállított cukorbetegben csökken a kockázat, de rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást és a szérumkoleszterin-szintet.

 A változás esélye

A következő tényezők kiiktatása kedvező eredménnyel járhat:

  • dohányzás - a nikotin ugyanis elősegíti az aterómás plakkok kialakulását;
  • magas vérnyomás - a fennálló magas vérnyomás is növeli az érelmeszesedés kockázatát; 
  • magas szérumkoleszterinszint - az újabb kutatások szerint a vérszérum magasabb koleszterinszintje is fokozza az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét;
  • elhízás - a túlsúly, a kövérség a szív-és érrendszeri betegségekkel szoros összefüggésben van, így fokozott az érelmeszesedés veszélye is;
  • mozgáshiány - a rendszeres testmozgás csökkenti az ateroszklerózis veszélyét. Hibás az a gondolkodás: „még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy érelmeszesedésem legyen...". Már évekkel a tünetek előtt kialakulhatnak az erekben a lerakódások. Az első tünetek és jelek akár serdülőkorban felléphetnek, így minél korábban cselekszünk, annál jobb!

Előzzük meg az érelmeszesedést!

Beszéljük meg orvosunkkal a kockázati tényezőket, és próbáljuk betartani az életmód-változtatásra vonatkozó javaslatait. Készülhet a vérből szérumkoleszterin-vizsgálat, kiértékelhetik az ún. lipid-profilt, benne mérhető a HDL (magas sűrűségű, vagy „jó") és az LDL (alacsony sűrűségű, vagy „rossz") koleszterin értéke. A koleszterinszint csökkenthető pl. friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával. A diéta mellett fontos lehet a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése is. Újabb vizsgálatok szerint ezek alkalmazása hosszú távon mérsékli a szívbetegségek kialakulásának veszélyét.

Aneurizmák

Az érelmeszesedés másik következménye az erek falának elvékonyodása, éppen a zsíros lerakódások következtében. Az érfal egy kis szakasza elvékonyodik, ballonszerűen kitágul, és létrejön a verőértágulat (aneurizma). Ez legtöbbször az aortát, a fő ütőeret érinti, mégpedig a hasi szakaszon. A verőértágulat kialakulása igen nagy veszélyt jelent, mert megrepedhet, és a hirtelen nagy vérvesztés halálos végű is lehet. A verőértágulatot általában véletlenül veszik észre hasi hallgatózáskor, vagy ha az orvos egyéb betegséggel kapcsolatban vizsgál éppen. A felismert aneurizmát műtéti úton lehet megoldani. Ez nagy műtétnek számít, de jók a túlélési esélyei. Bizonyos esetekben megrepedés előtt a verőértágulat szivároghat, ami a combokba is kisugárzó, erős hátfájdalmat okoz. Ekkor az érsebész megpróbálja a verőértágulatot még szétrepedés előtt műtéttel helyrehozni.