Egészségetmindenkinek... Gyakori betegségek és tüneteik A-tól Z-ig
menümenü

Terhesség

Terhességi teszt

Vannak olyan nők, akik még a menstruáció kimaradása előtt megérzik, hogy teherbe estek, de többségüknél semmilyen jel nem utal a megtermékenyülésre.

A fogamzás bekövetkeztéről terhességi teszttel bizonyosodhatunk meg. A tesztek többsége olyan érzékeny, hogy már akkor is képes kimutatni a terhességet, ha a menstruáció csak egy napja késik.

A vény nélkül kapható tesztek a humán choriogonadotropin (hC,G) nevű hormon mennyiségét mérik a vizeletben. A teszt egy műanyag pálcából és az arra rögzített, hCG-re reagáló jelzőcsíkból áll. A csíkot a közvetlenül felkelés után vett vizeletmintába kell mártani; hCG jelenlétére a jelzőcsík színe néhány perc alatt megváltozik. Ha 15 percen belül nem tapasztalunk semmilyen reakciót, csekély a terhesség valószínűsége.

A házi terhességi tesztek azonban nem tévedhetetlenek. Téves pozitív eredményt okozhatnak például a megtermékenyítéssel kapcsolatos kezelés során alkalmazott hormonok, vagy egy megelőző vetélés, illetve terhesség.

Téves negatív eredményt kaphatunk akkor, ha a vizeletminta olyan edényben van, amely tisztítószer-maradványt tartalmaz, ha túl hamar végezzük el a tesztet, és a hCG-szint még nagyon alacsony, vagy ha nyugtatót, antihisztamint, illetve más gyógyszereket szedünk.

Mikorra várható a baba?

Mivel a nők többsége nem tudja, hogy pontosan mikor történt a megtermékenyülés, a terhesség időtartamát az utolsó menstruáció első napjától számítják.

A csecsemő születésének várható napját úgy számítják ki, hogy 40 hetet, azaz 280 napot adnak hozzá az utolsó menstruáció első napjához. Valójában azonban a gyermekek alig 10 százaléka születik az így kiszámított időpontban.

Ha például az utolsó menstruáció január elsején kezdődött, a szülés becsült időpontja október 8. lesz. A terhesség időtartamát e dátum alapján számítják ki. Tehát két héttel a következő várható menstruáció időpontja után hathetes terhességet állapítanak meg, jóllehet valójában még csak négy hét telt el a fogamzás óta.

A terhesség kezdete

Ahhoz, hogy a gyermek természetes úton megfoganhasson, a nő peteérésére van szükség (egy pete kiszabadulására az egyik petefészekből), ami a menstruációs ciklus közepe táján következik be. A partnernek ugyanakkor elegendő mennyiségű spermiumot kell termelnie.

A menstruációt követő első héten az ösztrogén és a tüszőserkentő hormon szintje lassú növekedésnek indul. Ez indítja el a petesejt érését az egyik petefészekben, és a méh nyálkahártyájának változását, amely megvastagodik és vérrel telítődik, készen a megtermékenyített petesejt befogadására. Körülbelül két héttel a nő utolsó menstruációjának kezdete után egy petesejt szabadul ki az egyik petefészekből. A petevezeték csápjai „elkapják", és a vezetéket bélelő apró, fűszálhoz hasonló csillószőrök finoman a méh felé terelik. Ha a peteérés idején nemi aktus történik, megtermékenyülés következhet be.

Alig 100 olyan nap van egy évben, amikor a termékeny korú nők teherbe eshetnek, és még ennél is kevesebb az olyan, amikor a megtermékenyülés a legvalószínűbb. A nemi aktus során útjára induló mintegy 300 millió hímivarsejt közül csak néhány száz éri el a petesejtet tartalmazó petevezetéket. A petesejthez eljutó spermiumok olyan enzimet bocsátanak ki, amely lassan felpuhítja és lebontja a petesejtet védő sejtfalat, míg végül egyetlen sejt magja egyesül a petesejt magjával és létrejön a pete, amelynek kemény külső felszíne meggátolja a többi spermium behatolását.